A felvilágosodás valóban arról szólt, amit a zsidó filozófus, Moses Mendelssohn barátja, a szintén filozófus Immanuel Kant megfogalmazott: „az emberiség kilábalása a maga okozta kiskorúságból”. A 18. század közepétől egyre többen kérdőjelezték meg azokat a több évszázad során kialakult gyakorlatokat, amelyek a nyugati világ elrendezését biztosították.
A hatalom kérdésével kapcsolatban felmerült, hogy annak forrása a nép, ezért az uralkodók leválthatók. Új politikai modellek fogalmazódtak meg, amelyekben a hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó és bírói) el voltak választva egymástól.
Ebben az időben írattak le az alapvető emberi és polgári jogok is. A kor nézetei szerint az emberek a teremtettségük folytán olyan jogokkal bírnak, amelyeket senki nem vitathat és vehet el tőlük. Ennek a nézetnek az alapján születtek meg a kor kiemelkedően fontos dokumentumai: az amerikai Függetlenségi nyilatkozat és a franciaországi Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. Ez utóbbi garantálta a királyság lakosai számára a vallásszabadságot akkor, amikor a kontinens országainak nagy részében vallási diszkrimináció volt. Ez vezetett ahhoz, hogy a zsidók egyenjogúsításának kérdése egyáltalán felmerült Franciaországban.
2021.04.30. (XXV/17)
