A Társadalmi Kutatási Intézet Zrt. 2020 nyarán végzett online felmérést a magyarok könyvolvasási szokásainak tekintetében. A vizsgált időperiódust (1981–2020) nézve a 2020-as adatok alapján a legalacsonyabb a rendszeres és az alkalomszerű olvasók aránya. A 2005-ös kutatási eredményekhez viszonyítva az látható, hogy a 2005-ben megkérdezettek 25 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen olvas könyvet, míg a 2020-as kutatások már csak 13 százalékot mutatnak.
1989-ben még 35 százalék volt a rendszeres (minimum hetente) olvasók aránya, míg a nem olvasóké 24 százalék. A kutatásból még az is kiderült, hogy az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak a nők, a fiatal felnőttek (18–39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, továbbá a középfokú végzettségűek, a budapestiek és a munkanélküliek, a tanulók, nem utolsósorban a szülési és gyermekgondozási szabadságon lévők.
Az online kérdőívet kitöltő olvasók évente átlagosan 37 könyvet olvasnak el. A könyvolvasást hobbiként űzők legfeljebb 10 könyvet olvasnak évente, ez az érték a kérdőívet kitöltők 21 százalékát jelenti. A válaszadók 18 százaléka 50-nél is több könyvet olvas el egy év alatt, illetve viszonylag nagy arányban vannak, akik több könyvet is olvasnak egyszerre (46 százalék). A felnőtt népesség körében műfajok tekintetében inkább a szépirodalmi művek és szórakoztató irodalom a népszerűbb (az olvasók 72 százaléka). A kifejezetten olvasni szeretők 46 százaléka évente egy idegen nyelvű könyvet is elolvas, ők elsősorban az angol nyelvű könyveket részesítik előnyben (90 százalék). A nem olvasók 45 százaléka azt jelölte meg oknak, hogy egyszerűen nem szeret olvasni, továbbá az időhiány merült fel (33 százalékban). Meglepő lehet az az adat, hogy 2002-ben és 2005-ben a nem olvasó népesség jóval kisebb arányban mondta azt nyíltan, hogy nem szeret olvasni (22 és 17 százalék), és inkább az időszűkére (2002-ben 39, 2005-ben 46 százalék) hivatkoztak.
2023.02.17. (XXVII/7)
