A Biztonságos Internet Nap célja, hogy a Safer Internet Program keretein belül csaknem 200 országban ugyanazon a napon hívja fel a figyelmet az internet szükségességére, előnyeire és veszélyeire. Kormányok, nagy informatikai cégek, civil szervezetek, pedagógusok, gyerekek és szüleik fognak össze, hogy együtt mutassanak rá a világháló fontosságára. Ez a nap lehetőséget teremt arra is, hogy a gyerekeket olyan hasznos tartalmak felfedezésére és létrehozására buzdítsák, amelyeket később a családban, iskolában, barátokkal, majd a munkájuk során is tudnak használni. Az esemény mottója: „Együtt egy jobb internetért!” Az idei rendezvény társszervezője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézete volt. A rendezvényen felszólaló előadók a maguk területének szakértőiként vezették fel az internet adta lehetőségek mellett annak hátulütőit, amelyek ellen szülőként, pedagógusként, szakemberekként tehetünk és tennünk is kell gyermekeink generációjának jövője érdekében. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke a köszöntőjében hangsúlyozta, hogy fontos lenne beilleszteni az internet és az informatika szabályait a nemzeti alaptantervbe.
Dr. Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője lapunknak elmondta, hogy az utóbbi időben a magyar internetezők sokkal többször találkoznak azzal a jelenséggel, hogy feltörik a közösségimédia-fiókjukat. Az okok mögött többek között állhat közönséges online csalás. Előfordul, hogy ezeket az eltulajdonított fiókokat a darkneten árusítják olyanoknak, akik majd később csalásra fogják felhasználni. A médiában ismert influenszerek fiókjainak feltörésével a szolgáltatóktól érkezett pénzeket próbálják meg lenyúlni. Ilyen esetekben még az is előfordul, hogy pénzt zsarolhatnak ki a fiókok eredeti tulajdonosaitól, annak érdekében, hogy visszaadják a fiókjaikat. Kriptovalutás csalások terjesztésére is alkalmazták a fiókok feltörését. Az ilyen jellegű események mögött automatizmusok vannak, inkább tömegesen törik fel a fiókokat, nem kifejezetten célzottak az ilyen jellegű támadások.
Megkérdeztük, hogy a gyermekpornográfia terjedése ellen a kisgyermekek védelme érdekében a Twitter új algoritmusokon dolgozik, s vajon mennyire adnak ezek valódi védelmet? Dr. Krasznay véleménye szerint ilyen algoritmusok leginkább a legnagyobb szolgáltatóknál vannak. Az automatizmussal való szűrés még nem feltétlen triviális. Például a nyelvi akadályok, a kontextuális felismerés, a viselkedési minták adatvédelmi kérdéseket vetnek fel a felhasználókkal kapcsolatban. A gyerekek sokszor nem a nagy amerikai platformokat használják, hanem mondjuk a Vibert, ami egy fehérorosz tulajdonban levő termék, ez esetben hogyan működnek a szűrések? Felmerül a kérdés az eltűnő üzenetekkel kapcsolatban is (pl.: Snapchat), ami technológiailag úgy van kialakítva, hogy nem marad bizonyíték. A szándék, hogy olyan algoritmusokat fejlesszenek, amelyek védik a gyermekeinket, igen nemes, de összességében nagyon sok sebből vérzik az internet ahhoz, hogy egy elfogadható minőségű védelmet lehessen a gyerekek számára nyújtani.