A Gallup 1935 óta végez közvélemény-kutatásokat, és azóta minden elnök, aki megnyerte az újraválasztási kampányát, legalább a kampány egy napján élvezhette a publikum 50 százalékának támogatását. Trumpról ez nem mondható el. A főáramú sajtó önbeteljesítő jóslatnak szánja talán, mindenesetre orrvérzésig nyomja az olvasók arcába Joe Biden helyzeti előnyét. Olyannyira, hogy Jimmy Carterhez hasonló bukást vizionálnak Trumpnak.
Hangsúlyozzák, hogy a munkanélküliség 11 százalékra kúszott (áprilisban még 15 volt), ami Jimmy Carter 1980-as és George H. Bush 12 évvel későbbi, bukással zárult kampánya során sem volt ilyen magas. Tény, hogy 1940 óta nem választottak újra olyan elnököt, aki alatt két számjegyű szintre hágott a munkanélküliség. Olyan elnöknek sem adtak eddig újabb esélyt, aki alatt a beiktatásához képest tapasztalt munkanélküliség akár csak 2-3 százalékponttal növekedett, márpedig Trump alatt a járvány áprilisban megtriplázta a 2017. januári adatokat.
Előszeretettel dobálóznak a liberális médiában olyan adatokkal, hogy a koronavírus kétszer annyi áldozatot szedett eddig, mint a vietnámi háború, ami Lyndon B. Johnson újraválasztási esélyeit ásta alá. Tény az is, hogy Harry Truman, azaz 1948 óta senkit nem választottak újra 40 százalék alatti támogatottsággal, és Trump időnként ez alá is bekúszik.