Megjelent a világhírű amerikai influencer, Ben Shapiro műve magyar nyelven! Cikkünk a könyvről ide, további részletek és a megrendelés pedig ide kattintva érhető el.
A koronavírusjárvány miatt leállt a kubai gazdaság fő motorja, a turizmus, amelynek eredményeképpen 2020-ban a gazdaság mintegy 11 százalékkal zsugorodott. Az összeomló gazdaság mellékhatásaként komoly problémát jelent az egyre súlyosbodó infláció, nem beszélve magáról a koronavírus-járvány okozta megbetegedésekről. Habár Kuba egészen 2021-ig viszonylag kevés fertőzést regisztrált, az utóbbi időben egyre inkább berobbanni látszik a járvány; az elmúlt időszakban már több mint napi 7000 új fertőzést regisztráltak. A fertőzések visszaszorítására az egyetlen megoldást csak a tömeges oltás jelentheti, ugyanakkor Kuba már a járvány kitörésekor világossá tette, hogy nem kér a külföldi vakcinákból, és saját típusú oltás kifejlesztésébe kezdett. A jelek szerint a kubai kutatóknak valóban sikerült kifejleszteni egy hatékony és biztonságos vakcinát, amellyel már megkezdték a tömeges oltást is, azonban a fejlesztéssel töltött idő okozta lemaradás miatt ma még csak a lakosság kevesebb mint 20 százaléka vette fel mind a két adag vakcinát. A járvány berobbanása pedig szintén tovább fűtötte a kubaiak elégedetlenségét.
Július 11-én két, a fővároshoz, Havannához közeli településen kezdődtek meg kisebb spontán megmozdulások, ahol az összegyűltek a „szabadság”, „le a kommunizmussal” és a „nem félünk” jelszavakat skandálva követelték a hatalomváltást. Az erről készített videók futótűzként terjedtek a nagy közösségimédia-oldalakon, melynek eredményeképpen országszerte egyre többen vonultak utcára, a legkisebb településektől kedve egészen Havannáig. Kubában csak 2008-ban kezdődött meg az internetelérhetőség kiépítése a lakosság számára, és egészen 2019-ig kellett várni a 3G mobilhálózat bevezetésére, amely ugyanakkor azóta széles körben elterjedt.