Először is szeretnék gratulálni a luxemburgi vb-n szerzett aranyérméhez. Azóta, ha jól tudom, Nürnbergben gyarapította az éremgyűjteményét még egy arannyal. Hiányzik még valami a repertoárból? – A legbüszkébb a világbajnoki aranyérmemre vagyok. Amit még szeretnék elérni, az egy olimpiai siker. Az olimpiai a legfényesebb érem, a csúcs. Egy további nemzetközi verseny is be van tervezve, tehát még nem akasztom szögre a merőkanalat. Hogyan készül egy ilyen versenyre? A szálloda biztosítja esetleg a felkészülési időt és helyet?– Igen, sok köszönettel tartozom az itteni vezetőségnek, tulajdonosnak, mert mindenben támogatnak, segítenek mind időben, mind pénzben. Egy világbajnokságon való részvétel – mondanom sem kell – igen költséges. A felkészülés egy hosszabb folyamat, meg kell tervezni a tálalást, a szín- és formavilágokat stb. Ez egy több hónapos intenzív időszak. Persze a szabadidőből is bőven rá kell áldozni.De azért tegyük hozzá, hogy egy jó eredmény a szállodának is jó cégér…– Persze, büszkék is rám. Ugyanakkor ez egy felelősség is, hiszen van egyfajta várakozás a vendégek részéről. Volt olyan látogató, aki kifejezetten azért akart nálunk fogyasztani, mert hallotta, hogy világbajnok szakács készíti az ételeket. Tehát az emberek nagyobb elvárással esnek neki az ételeknek, mivel azokat egy világbajnok séf készítette.Hogy kell elképzelni a versenyt? Ha jól tudom, a megmérettetések több napig tartanak.– A versenyek általában többnaposak, mivel sok a versenyző. A luxemburgi vb is ötnapos volt. A 2500 versenyző közel 53 országból érkezett. Őket leosztják napra pontosan, ki, mikor és hol készítheti el művét.A zsűri mi alapján dönti el, hogy ki lesz a befutó? A tálalás vagy az íz a fontosabb?– Inkább a kinézet a hangsúlyos. De a tizenkét tagból álló nemzetközi szakavatott zsűri, el tudja dönteni, hogy ez így elkészíthető-e, megvalósítható-e. Természetesen belevághatnak, megkóstolhatják.Nagyon más egy ilyen versenyen főzni, mint mondjuk a szállodában? – Persze, nagyon más! Ugyanis más az igény. A versenyen inkább díszmunkát készítünk. Úgy kell tálalni, hogy az egész nap ki lesz állítva. Tartósítanunk kell, illetve figyelnünk arra, hogy ne száradjon meg a széle, és sorolhatnám még. Ön zöldség- és gyümölcsszobrász is. Mennyiben áll ez közel a séfkedéshez? Melyiket élvezi jobban?– Megmondom őszintén, nekem mindegyik közel áll a szívemhez. Ugyanúgy a hidegkonyha, az artisztika, de a melegkonyha is. Amikor először voltam szobrászoktatáson, úgy voltam vele, hogy a következőre el se megyek, mert az elején az embernek annyira nincs ráállva a keze, begörcsöl. Ehhez képest tavaly öt országos versenyen voltam artisztikából, és rögtön aranyérmet szereztem.További sikereket kívánunk, és egy olimpiai aranyat!