A napokban jelentette be a Pentagon, hogy az amerikai hadsereg az Egyesült Államok légterében felfedezett, majd Dél-Karolina partjainál lelőtt, feltételezhetően kínai megfigyelő ballonhoz köthető „jelentős törmeléket” talált. Peking váltig állította, hogy elsodródott meteorológiai ballonról volt csak szó. A Fehér Ház szerint azonban Kína már hosszú évek óta kémkedik az Egyesült Államok és szövetségesei után. A léggömb csupán az első volt azon rejtélyes objektumok sorozatából, amelyeket az amerikai hadsereg az elmúlt nyolc napban megsemmisített az észak-amerikai légtérben. Peking szerint az Egyesült Államok az elmúlt év során legalább tíz alkalommal sértette meg Kína légterét azonosítatlan repülő tárgyaival. Az amerikai légtérben, érzékeny atomlétesítményekhez közel „sodródó” ballon felfedezése nyomán Antony Blinken külügyminiszter elhalasztotta kínai útját.
Mielőtt az úgynevezett kémballonok körüli botrány kirobbant volna, két vezető beosztást betöltő amerikai tisztviselő is megdöbbentő előrejelzésekkel rukkolt elő a Kína–Tajvan, illetve a Kína–Egyesült Államok katonai konfliktusokra vonatkozóan. Február elején egy kiszivárgott dokumentumban Mike Minihan amerikai tábornok kijelentette, hogy megérzése szerint Amerika 2025-re háborúban áll majd Kínával. „Remélem tévedek. A megérzésem azt súgja, 2025-ben harcolni fogunk. Hszi csapata, érvelése, lehetőségei mind 2025-re mutatnak” – írta, majd felvázolta a felkészülés nyolcpontos tervét Kína elrettentésére, illetve legyőzésére. Nem sokkal később a Központi Hírszerzési Ügynökség igazgatója, William Burns kijelentette, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök Tajvannal kapcsolatos ambícióit nem szabad lebecsülni. Hozzátette, az Egyesült Államok hírszerzési információi szerint Hszi már el is rendelte, hogy hadserege legyen kész arra, hogy 2027-re lerohanja Tajvant.
Arról, hogy mennyi alapja lehet az előrejelzéseknek, és mennyi esély van arra, hogy az elkövetkezendő években szemtanúi lehetünk egy Kína–Amerika háborús konfliktusnak, Horváth Csaba Barnabást, a Danube Intézet vezető kutatóját, és Salát Gergely sinológust kérdeztük.