Donald Trump, a Republikánus Párt elnökjelöltje, aki néhány éve még az életvédelem zászlóvivőjeként pozícionálta magát, huzamosabb ideje olyan megjegyzéseket tesz az abortusszal és a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban, amivel számos életpárti aktivistában és evangéliumi vezetőben erős megütközést keltett, olyannyira, hogy olyan főáramú, neves amerikai lapok, mint a The Atlantic vagy a New York Times hamar előre is jelezték, hogy az evangéliumi tábor csalódásában magára hagyja a volt elnököt, aki kijelentéseivel minden hitelt elvesztett a szemükben. De valóban így van-e? Melyek a legfontosabb szempontok az evangéliumi szavazók számára a választásnál, és mennyiben befolyásolja őket a jelölt erkölcsisége?
Michael L. Brown keresztény kommentátor lapunknak elmondta, a keresztényeknek helyes perspektívát kell kialakítaniuk a választásokról. A politika fontos, de csak az evangélium képes megváltoztatni a szíveket, és az egyházon végigsöprő megújulás nélkül a megfelelő jelölt megválasztása olyan, mintha a rákra ragtapaszt tennénk.
A választások kereszténységgel és egyházzal kapcsolatos súlyát mutatja az is, hogy maga az egyébként politikai megjegyzésektől tartózkodni igyekvő Ferenc pápa is megszólalt az ügyben, mind Trumpot, mind Harrist „életellenes” jelöltnek titulálva (az előbbit a migránsok kitoloncolásának terve, az utóbbit az abortusz korlátlan támogatása miatt), és buzdítva a katolikusokat, hogy a kisebbik rosszra szavazzanak. A New York Times szerint a választás népszavazás lesz a konzervatív kereszténység amerikai közéletben betöltött szerepéről.
2024.09.20. (XXVIII/38)
