Donald Trump egy alkalommal kijelentette, hogy „Grönland tulajdonjoga és irányítása abszolút szükség” az Egyesült Államok számára. Dánia azonban nem hajlandó a terület eladásáról tárgyalni, mivel szerintük a sziget autonómiájának megsértése magával vonja Dánia szuverenitásának csorbulását is. De miért ilyen fontos az amerikai elnök számára ez a jobbára kopár terület?
Grönland stratégiai fontossága a második világháború alatt vált igazán nyilvánvalóvá az Egyesült Államok számára. A sziget a jelenlegi helyzethez hasonlóan már ekkor is a Dán Királyság befolyása alatt álló autonóm terület volt (Grönland külügyi és hadügyi irányítása napjainkig is Dánia kezében van). Miután a náci Németország 1940-ben megszállta Dániát, az USA válaszul 1941 áprilisában – a dán kormány beleegyezésével – elfoglalta Grönlandot, még mielőtt a nácik katonai táborokat telepíthettek volna oda.
Az amerikaiak csak ezek után tudták meg, mekkora kincset rejt a sziget: a Föld legnagyobb kriolitlelőhelyére bukkantak, ami a repülőgépgyártás egyik alapanyagaként kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok megfelelő mennyiségű repülővel tudta ellátni a szövetségeseit. Grönland a kriolitért cserébe a háború alatt szabadon részesülhetett az amerikai kereskedelemből is.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »