Magyarországon szerencsére nem kell ebből kardinális kérdést csinálni, hiszen abban a kiváló helyzetben vagyunk, hogy nem natúrban kell innunk a Nílus vagy a Kongó vizét. Való igaz, hogy ivóvizünk egy részét a folyókból megtisztítva kapjuk, de az azért nem igaz, hogy „ki a Duna vizét issza, saját vizét issza vissza”. Legalábbis most már nem. Február közepe óta nem folyik tisztítatlan szennyvíz a Dunába Budapesten. (Eddig a naponta keletkező hatszázezer köbméterből háromszázötvenezer tisztítatlanul ömlött a folyóba.) Csapvizünk tehát tisztának mondható. Természetesen az ország különböző területein eltérő a vízminőség, konkrét esetekben lehetőség van vízminőség-vizsgálatot kérni.
Sokan ennek ellenére ódzkodnak a csapvíztől, számukra bőséges a kínálat a különféle összetételű és árkategóriájú ásványvizekből. Vannak, akik konkrét ásványianyag-összetételre esküsznek, azonban kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a víz ásványianyag-tartalmának csekély jelentősége van. Megfelelő táplálkozás hiányában viszont az ivóvízzel bevitt ásványi anyagok jelentősége megnő. Fordítva igaz ez a jód esetében, ugyanis a pajzsmirigy-megnagyobbodás leggyakoribb oka a jódhiány. „Magyarország területének négyötöde mérsékelten jódhiányos, itt a golyva megelőzését a jódozott konyhasó konzekvens használata jelenti” – áll a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság állásfoglalásában.
Széles körben elterjedt nézet szerint a csapvíz a nők tömegei által szedett és vizelettel távozó női hormonokat tartalmaz. A tudósok arra jutottak, hogy a vizek élővilágában a szennyvíz ilyetén szennyezettsége már okozott is változást. A rózsaszín ingek és a cicanadrág elterjedéséhez azért aligha a megivott női hormonok vezettek…
„Bár a desztillált víz fogyasztása divat, e mögött sehol a világon nem állnak állami szervek vagy egyöntetű szakmai álláspontot képviselő tudományos szervezetek. A reformtáplálkozással foglalkozó médiában és a világhálón is nagy számban fellelhető úgynevezett tudományos álláspontok és társaságok többsége valójában üzleti érdekeket szolgál” – közli a Tisztiorvosi Szolgálat. Desztillált víz fogyasztása során szélsőséges esetben vízmérgezés is előfordulhat. Nagyfokú izzadás esetén ugyanis a szervezet a kiválasztott vízzel együtt jelentős mennyiségű ásványi sót veszít. Az ásványi anyagoktól, ionoktól mentes vízzel történő folyadékpótlás ilyenkor a szervezet ionegyensúlyának gyors felborulásához, gyengeséghez, fáradtsághoz, fejfájáshoz, majd izomgörcsökhöz, szívritmuszavarokhoz, akár szívmegálláshoz vezethet.
Csecsemőknek – jelenlegi ajánlások alapján – féléves korig a kizárólagos szoptatás javasolt. Ha mégis víz használatára kényszerülünk, számos márka kínálja az úgynevezett babavíz minőséget, melyet forralni sem kell. Ezek flakonja általában kisbabát ábrázol, de azért keressük meg rajta a tanúsítványt is.
2010. 03. 19. (XIV/11)
