Az Audi, a Mercedes és az Opel is több 100 milliárd eurót költ magyarországi gyáraira. Az Audi 250 milliárd forintot invesztál győri üzemének bővítésére, a TT Coupé, a Roadster és az A3 Cabriolet teljes gyártási folyamata fog megvalósulni a magyarországi ipartelepen. A Mercedes 220 millió forintos beruházása keretében az európai keresleteknek megfelelően kisautókat fog gyártani Kecskeméten, várhatóan az A és B osztály utódmodelljeit. Az Opel sem akar kimaradni semmi jóból, ezért 140 milliárd forintot szán szentgotthárdi gyára fejlesztésére, ahol korszerű, Euro 6-os környezetvédelmi besorolású benzines és dízelmotorcsaládot fog előállítani, világszinten is a legnagyobb kapacitással. Egy magyar autóipari szakmunkás ötször annyi bért kaphatna Németországban, mint hazánkban, nem csoda, hogy jó üzlet a fejlett országok autógyárait régiónkba költöztetni. Ráadásul a három autóipari cégnek Magyarország összesen mintegy 50 milliárd állami támogatást nyújt. Mivel egy közgazdász prognózisa igenis lehet ugyanolyan jó, mint bármelyikünké, a tőkebefektetésekre gazdasági elemzők úgy tekintenek, hogy fellendíthetik a magyarországi beruházások iránti kedvet. A döntés jótékony hatással lesz a munkaerőpiacra, és az autógyárak hazai beszállítói is számíthatnak a megrendelések bővülésére. Szükségük is van a mentőövre, mivel ebben az évben már kilenc beszállító cég ellen indult felszámolási eljárás.
A Jato Dinamics nemzetközi autóipari piackutató cég jelentése szerint az év első nyolc hónapjában, újautó-eladások tekintetében 1 millió 45 ezres darabszámmal a Volkswagen Európa vezető márkája. Második helyen a Renault jött fel, a francia autógyár a vészharangok kongása ellenére egyedülálló – 15,7 százalékos – növekedést hozott. Ugyan a Peugeot a negyedik helyen áll, a Citroën pedig csak a hetediken, mivel a PSA konszern egy cég, összességében 1 millió 264 ezer eladott gépkocsival őket illetné meg az első hely. A Jato beszámolója szerint a térségben Magyarország produkálta a legnagyobb visszaesést.
Ha azt hiszed, senkit sem érdekel, hogy élsz-e még, ne fizess be néhány részletet a kocsid után!
Drasztikus mértékben esett vissza a hitelre történő autóvásárlás, tízből hét-nyolc vevő készpénzzel érkezik az autószalonokba. Nem is csoda, hisz sokan megégették magukat, a bedőlt hitelesek „csak” az autójukat veszíttették el, de a finanszírozók is jócskán buktak a visszavett autókon. A másik ok, hogy drámaian szigorodtak a hitelfelvétel szabályai. Jelenleg a maximális futamidő 7 év, az előleg pedig attól függően, hogy forint- vagy devizahitelről van szó, 25–55 százalék. Elmúltak már azok a „régi szép idők”, amikor egy személyi igazolvánnyal, közüzemi számlával és sok esetben kezdőrészlet nélkül bárki autótulajdonossá válhatott. Minden szereplő – a finanszírozó pénzintézet, az autókereskedések és a vevők is – érdekelt volt abban, hogy ne készpénzben történjék a vásárlás. A kereskedések minden megkötött hitelszerződés után 10-15 százalékos jutalékot kaptak, amiből futotta némi árengedményre is. Ezért fut ma közel 300 ezerrel több autó a hazai utakon, mint amit a valós vásárlóerő indokolt volna. A törleszteni nem tudó vevők esetében a bank visszakéri az egy összegben kifizetett „hitelközvetítői díjat”, így aztán az autókereskedések is nehéz anyagi helyzetbe kerültek. Hitel utáni jutalékot most is kapnak a márkakereskedések, de már nem előre, egy összegben, hanem havonta, azaz teljesítményarányosan. Mivel a túlnyomórészt svájci frankban felvett gépjármű- és lakáshitelek törlesztőrészlete drasztikusan megemelkedett, sokan lehetetlen helyzetbe kerültek. Ezért is nagy kérdés a kormány számára, hogy segítsen-e, és ha igen, milyen módon a fizetésképtelen devizahiteleseken. A bankok hitelt akartak kihelyezni, az autóvásárlók, még ha rá is beszélték őket, hitelt akartak felvenni, a kockázatot kettőjüknek kell viselni. Az nem kérdés, hogy melyik félnek nagyobb az érdekérvényesítő képessége, de egy biztos: több a bedőlt autóhiteles, mint a bedőlt bank. Autóval közlekedni egyébként sem kötelező, hisz a BKV-n keresztül a kerékpárig több alternatíva létezik. Lakni viszont muszáj valahol, annak ellenére, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő: gazdagnak és szegénynek egyaránt szabad a parki padon aludnia…
2010. 10. 22. (XIV/42)
