Az időhúzás mögött több dolog is állhat. Lehetséges, hogy az ügy
kirobbantásának elsődleges célja az volt, hogy a közvélemény figyelmét eltereljék
az egyre terebélyesebbé váló Simicska-ügyről, miután pedig ez megtörtént, már a
kormánynak nem érdeke az ügyet tovább feszegetni. Más vélemények szerint ez a
botrány kiváló lehetőséget ad arra is, hogy a titkosszolgálatok vezérkarát
jelentősen ,,megújítsák". Ezt támasztja alá, hogy egyrészt a politikai íz?
vezetőváltások az utóbbi hetek tanulsága szerint nem állnak távol a Fidesz vezette
kormány politikai stílusától, másrészt a jobboldali kormányt az is irritálhatja,
hogy a titkosszolgálatok jelenlegi vezetőit 1994-ben a Horn-kormány nevezte ki.
Ezeket a feltevéseket támaszthatja alá, hogy a kormány még mindig nem tárta sem a
nyilvánosság, sem a nemzetbiztonsági hivatal tevékenységét is ellenőrző parlamenti
bizottság elé, hogy egyáltalán mire alapozta a miniszterelnök a kijelentéseit.
Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter – Orbán
Viktort helyettesítve – ugyan megjelent az illetékes bizottság előtt, de egyrészt
nem adott át semmilyen addig nem ismert dokumentumot a képviselőknek, másrészt nem
adott kielégítő válaszokat az ellenzéki képviselők kérdéseire sem.
Időközben ismeretlen személyek egy húsz oldalas iratgyűjteményt juttatattak el a
sajtó és néhány politikus részére. Ez a gyűjtemény lapunk birtokába került. Az
abban található, szinte teljes egészében a mindenki számára hozzáférhető
cégnyilvántartásból származó információk megegyeznek azokkal, melyeket a
miniszterelnök a múlt héten hozott nyilvánosságra a Fidesz választmányi ülésén.
Kövér László nyilatkozatai szerint Orbán Viktornak más dokumentumok is a
rendelkezésére állnak, ezeket azonban úgy tűnik rajta kívül még senki sem tudta
megtekinteni. Ezek után nem csoda, hogy Keleti György a Nemzetbiztonsági bizottság
szocialista elnöke ezeket a dokumentumokat a Loch Ness-i szörnyhöz hasonlította:
"mindenki beszél róla, de még senki sem látta".
A már nyilvánosságra került dokumentumcsomagból kiderül, hogy nem csupán Fideszes
politikusokról gyűjtöttek adatokat. A dokumentum főszereplői közé tartozik az MSZP
volt pénztárnoka Boldvai László is, de érintőlegesen feltűnnek más ellenzéki
politikusok nevei is. Az iratokból megtudhatjuk, hogy valószínűleg volt közös
üzleti érdekeltsége Orbán Viktornak és Baja Ferencnek, Kövér Lászlónak és
Csintalan Sándornak. A dokumentum egyébként elég nehezen érthető és gyakran
ellentmondásokat is tartalmaz. Egy, a lapunknak nyilatkozó adószakértő szerint
például nem állja meg a helyét a dokumentum szerzőjének azon következtetése, mely
szerint Kövér Szilárd (Kövér László testvére) azzal, hogy saját kezdeményezésre
töröltette cégeit, adózatlanul tudta volna átcsoportosítani a vagyonát –
valójában így nem lehet kikerülni az adózási kötelezettséget.
Még mindig rejtély az is, hogy ki végezte a titkos adatgyűjtést. Szóba került, hogy
fedőcégként a Pintpoint Kft., illetve az abban 25 százalék tulajdoni részesedéssel
bíró Protán Rt. végezte volna a megfigyeléseket. A Protán Rt. vezetősége azonban
cáfolta, hogy egyrészt az rt. fedőcég volna, másrészt azt, hogy bármi közük lenne
az adott ügyhöz. A Protán Rt.-t a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Központi Fizikai
Kutatóintézet Számítástechnikai Rt. alapította. Később aztán a cég részvényeit
a cég vezetői és dolgozói megvásárolták. A cég azonban továbbra is szoros szakmai
kapcsolatban áll, illetve személyileg is kötődik a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz, ami
megnyilvánul abban is, hogy az rt. felügyelő bizottságában továbbra is a hivatal
egykoron delegált tagjai találhatók.
Az ügy kapcsán kiderült az is, hogy tisztázatlanok azok a körülmények, amelyek
között az úgynevezett titkosszolgálati fedőcégek működnek. Hiányoznak a
vonatkozó miniszteri rendeletek és utasítások, nem világos az sem, hogy
fedőcégként mit tehet és mit nem egy magáncég. Ráadásul – mint ahogy lapunknak
egy vagyonbiztonsági szakértő elmondta – köztudott a "szakmában", hogy
legtöbbször legálisan működő vagyon- és személyvédelmi cégek mögé bújva
kívánnak belső információhoz jutni. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy sokan
tudatlanul megbízzák ezeket a vagyonvédelmi cégeket például irodaházak
őrzésével, illetve személyi védelemmel. Így azok a helyzetből adódóan egyszerűen
tudnak információt szerezni.
Részlet a lapunk birtokába került dokumentumokból. A szövegben a
helyesírási és stilisztikai hibákat a szöveghűség miatt nem javítottuk ki.
CÉGINFORMÁCIÓ
(Összefoglalás)
1998. 09. 05. (II/35)
