hetilap

Ama bizonyos feltételes ígéret ez év júniusában hangzott el a parlamentben, ahol a miniszterelnök és egyházügyekért felelős kormányzati funkcionáriusai vendégül látták az alsópapságot. A feltétel így szólt: "Ha a választások után folytatódhat az a munka, amely 1998-ban elkezdődött, akkor…" – az ígéret anno még kiegészült az egyházi nyugdíjrendszer megújításával, a Széchenyi-terv keretében megvalósuló templomfelújítással és
-építéssel, valamint a kötelező hitoktatás bevezetésével. A "felhívás keringőre" – úgy tűnik – a választások közeledtével egyre nagyobb aktualitást nyer.

A kedvezményezettek körének (értsd: a három történelminek nevezett egyház) kijelölését Hörcsik Richárd fideszes országgyűlési képviselő nem tartja diszkriminatívnak, hiszen – mint azt lapunknak elmondta – "azokkal az egyházakkal lehet kooperálni, akikkel a kormánynak külön megállapodása van, akik nagyobb terhet vesznek le az önkormányzatok válláról". Buda Péter, az Emberi Jogok Határok Nélkül nevű, brüsszeli székhely? emberi jogi szervezet magyarországi igazgatója Hörcsik Richárd érvelésére reagálva rámutatott, hogy a hét felekezettel kötött különmegállapodásban egy szó sem esik társadalmi terhek átvállalásáról, hanem – mint mondta – "szimbolikus az egész". Szerinte egyébként semmi másról nincs szó mint a nagyegyházak "mesterséges feltőkésítéséről". Az állam és az egyház elválasztásának elvét látja immár sokadszorra sérülni a tervezet kapcsán, mivel "a lelkészi munka jogilag nem minősül közhasznú tevékenységnek, sokkal inkább hitéletinek, így nem járhat érte állami javadalmazás". Buda Péter szerint az állami segédlettel mesterségesen orvosolni próbált sanyarú helyzetből a nagyegyházak és a kormány sem meri levonni azt a logikus következtetést, hogy amelyik papot nem tudja eltartani az egyházközsége, annak a szolgálatára nincs valós társadalmi igény az adott településen. Ehelyett – mutat rá Buda – az igény hiányát próbálják meg adóforintokkal kipótolni, hogy a nagyegyházak áldozatos teherátvállalásának látszata fennmaradhasson. Az emberi jogi szakember a "célcsoport" fizetésemelésének hátterében a júniusban elhangzott miniszterelnöki feltételek betöltéséhez szükséges kedvcsinálást is felfedezni véli. Mint mondta: "Nem az önzetlenség hajtotta őket, hiszen a választási matematika alapján számos választókörzet eklézsiáját érinti a tervezett intézkedés."

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek