Orbán és a hungaristák

Orbán Viktor miniszterelnök 1999. október 21-én az Országházban fogadta a vitéz Bánkuty Géza vezette küldöttséget. A felvétel első alkalommal az amerikai szélsőjobboldali Szittyakürt hasábjain jelent meg

– Ön volt a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának utolsó vezetője 1994–1998 között. Mit kell tudni a Hírszolgálatról?

– 1946-ban a Nyugatra özönlött magyarok százezreiből a Nyilaskeresztes Párt külföldre távozott vezetői is létrehozták a nemzetiszocialista-hungarista eszme továbbélését biztosító szervezeteiket. A venezuelai Caracasban a hungarista állam legfelsőbb titkos tanácsa tagjai közé tartozott Henney Árpád altábornagy (Szálasi kijelölt utódja, a "Nemzetvezető" személye körüli miniszter) és Nyisztor Zoltán katolikus lelkipásztor alapította meg a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatát (HMH). Ez egy illegálisan működő nemzetiszocialista központ volt, a többi kontinensen szétszóródott hungaristákat, a Nyilaskeresztes Párt háborús bűntettekkel vádolt tagjait kellett összefognia.

– Hogyan láttak munkához?

– Az óriási távolságok miatt a kapcsolattartás hatékony formájának a nemzetiszocialista szellemiség? sajtótermékek alapításának, fennmaradásának anyagi, erkölcsi segítését tartották.

– Mondjon egy-két sajtóterméket ebből a körből!

– Ausztráliában Kántor Béla, majd a Magyarországon sem teljesen ismeretlen Gede testvérek kiadásában megjelenő Út és Cél, Dél-Amerikában és Európában a Hídverők, a Hídfő, valamint a 24. Óra voltak a HMH legrangosabb orgánumai.

– Ön hogy került a HMH élére?

– 1988-ban politikai okokból hagytam el az országot, és Németországban telepedtem le. Ott keresett meg Lovas István, és felkért arra, hogy vállaljam el az Alapítvány a kommunizmus áldozataiért nev? szervezet németországi igazgatóságát. Ez egy dokumentációs iroda volt. Abban az időben a legnagyobb németországi művészeti, politikai magazinnál dolgoztam, ezt az állást hagytam ott az alapítványnál végzendő munkáért.

Az irodát több mint három éven keresztül, 1993-as hazaérkezésemig vezettem. A hungarizmussal a németországi évek alatt kezdődött el a konkrét kapcsolatom. Eközben 1989-től Magyarországon már beindult

a nemzetiszocialista szervezkedés.

A Hírszolgálat – ami kifelé egy sajtószervezet volt – gyakorlatilag a magyar nemzetiszocialisták központi szervezését látta el.

– Ez hogyan történt?

– Volt egy nagyon jól fedett ház a városban, maradjunk annyiban, hogy Csepelen. Az ausztráliai, kanadai, amerikai központból jött az iroda anyagi támogatása, és természetesen a feladatok meghatározása is.

– Milyen feladatokat kaptak, és kik adták ezeket?

– A legfontosabb feladatunk az volt, hogy a Független Kisgazdapártot, az FKgP-t emeljük kormányba, így állt az utasításban. A mozgalmat Pákh Sándor és Vitéz Bánkúty Géza finanszírozták, elsősorban ők voltak a hungarista mozgalom anyagi támogatói.

– Miért éppen a kisgazdákat segítették?

– Pákhék választották ki őket az akkori három magyarországi jobboldali párt közül. Egyébként a bukása előtt Szálasi is azt mondta, hogy amennyiben nem mehet tovább a nyilas mozgalom, a kisgazdákat kell támogatni.

– Milyen célokat akartak elérni a kisgazdák támogatása által?

– Nem is elsősorban politikai, hanem szociális céljaink voltak, a hungarizmusnak megfelelően. Tömegmozgalmat akartunk szervezni, hogy a rendszerváltás kézzelfogható eredményt hozzon mindenkinek. Egy ideig tehát nem volt ebben politika, de a német nemzetiszocialisták külföldi szervezeteinek nyomására egyre több zsidózás, "a zsidók a hibásak mindenért" típusú szöveg került bele ebbe. A hungaristák nem akartak zsidólikvidálást, gázosítást meg hasonlókat. A német nácik vezetői azonban faji alapon pörgették a dolgokat, és az ő irányításuk alatt működött a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA), a Györkös István-féle csoport.