hetilap

Mindazok, akik a dél-alföldi területekről szeretnének eljutni a Balatonhoz, vagy esetleg Ausztriába igyekeznek, jobban teszik, ha kerülőutat választva Budapesten át utaznak. Ugyanis a dunaföldvári híd képtelen megbirkózni a kamionok és lakókocsik hosszú karavánjával. Több mint két óráig tart, míg a hőségtől elgyötört utazók hosszú sorban állás után elérik a hidat, amelynek két sávjából egyet éppen javítanak. A leleményesebbek a kukoricaföldeken át vezető rejtekutakon próbálnak egy kis előnyre szert tenni. A tarthatatlan helyzetre megoldást egy, az ország déli részén haladó autópálya jelenthetne, amely Szekszárdnál keresztezné a Dunát. Hidat ide már évek óta szeretnének építeni. 1993-ban az akkori szaktárca kiírt ugyan pályázatot a híd és a hozzá tartozó bekötőutak felépítésére, de az – annak ellenére, hogy volt nyertes – nem hozott előrelépést. Sőt az sem segített, hogy az építkezéshez szükséges földterületet az állam már kisajátította, s elkészültek a környezeti hatástanulmányok és a tervek is, ráadásul a kötelező régészeti feltárásokat is elvégezték. A tender nyertese, egy francia cég – mivel nem tudta biztosítani az építkezés pénzügyi fedezetét – nem fogott hozzá a munkához, s ezért a koncessziós szerződés idén februárban lejárt. Hórvölgyi Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közlekedési főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy az állam már csaknem egymilliárd forintot fordított a 25-30 milliárd forintos befektetés előkészítő munkálataira. Ez azonban nem kidobott pénz, hiszen valamilyen formában fel fog épülni a híd – tette hozzá. A kérdés csak az, hogy mekkora állami szerepvállalással. Hórvölgyi, aki részt vesz a kormány döntésének előkészítésében, úgy látja, hogy két megoldástól kell óvakodni: nem épülhet a híd tisztán állami forrásokból, hisz ennyi pénzt nem lehet a költségvetésből állni. Az sem jó, ha kizárólag magántőkéből épül, hisz az utóbbi megoldás az M1-es autópálya Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán sem vált be. Mint ismeretes, a magas ár miatt pert is indítottak az üzemeltető cég ellen. "Ha az állam nem szeretne még egyszer ugyanabba a pofonba belefutni – fogalmazott Hórvölgyi –, akkor vagy maga alapít részvénytársaságot a célra, vagy újabb koncessziós szerződést köt." Az újabb pályázatra akadna jelentkező is: a Déli Autópálya Rt. többségi tulajdonosa a török Bejendik Group. Nagy Péter, a részvénytársaság műszaki igazgatója a Hetek kérdésére kifejtette, hogy korszerű, többsávos, de természetesen fizető autópályát és hidat építenének fel. Ezzel szemben a minisztérium az olcsóbb variációt is mérlegeli, ami azonban nem oldaná meg érdemben a problémát, mert csupán egy újabb, a mai közlekedési viszonyok mellett korszerűtlen kétszer egysávos híd felépítését jelentené. Nagy Péter szerint a déli autópálya egyben a vidék fejlesztésének is a kulcsa, hiszen az út az ország igen elmaradott megyéinek segítene a kereskedelembe való bekapcsolódásban. Fodor Miklós, Szekszárd alpolgármestere lapunknak azt hangsúlyozta, hogy a dél-dunántúli és a dél-alföldi agrártermékek nyugat-európai piacra való kijuttatásának egyetlen módja csak az új gyorsforgalmi út megépítése lehet. A forgalom észak–déli megosztása elkerülhetővé tenné, hogy a nyugat felé igyekvők vargabetűket írjanak le úticéljuk elérése érdekében. Emellett közlekedésbiztonsági szempontból is elengedhetetlen a probléma megoldása. Egy holland vállalkozó például azért döntött úgy, hogy nem hozza a pénzét Nyíregyházára, mert a forgalmas úton többször is életveszélyben érezte magát – mesélte a korántsem egyedülálló esetet Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármester asszonya a Nap Tv adásában. A polgármester asszony is létfontosságúnak tart egy ilyen autópályát, s a hozzá kapcsolódó hidat.