A lengyel püspöki kar Józef Glemp bíboros, prímás vezetésével a héten engesztelő ima keretében kért bocsánatot mindazokért a bűnökért, amelyeket lengyelek követtek el a második világháború alatt zsidók ellen Jedwabne városában vagy bárhol másutt lengyel földön. A varsói Mindenszentek templomában megtartott imaesten jelen volt Maciej Plazynski, a Szejm elnöke, Wladyslaw Bartoszewski külügyminiszter, Tadeusz Mazowiecki volt kormányfő, az államfői és a miniszterelnöki hivatal vezetői, és számos hívő.
Az imaest keretében a püspökök bocsánatot kértek Istentől a Jedwabnéban meggyilkolt zsidókért, és imádkoztak a gyűlölet minden áldozatáért, azokért a lengyelekért is, akik zsidókat mentve vesztették életüket. Az esemény végén felolvasták II. János Pál pápának a zsidó népért felajánlott imáját.
A kedélyeket felborzoló vita hullámait Jan T. Gross New York-i szociológus könyve indította el. A Szomszédok cím? munka egy tragikus eseményről szól: 1941. július 10-én az északkelet-lengyelországi Jedwabne városkában néhány tucatnyi helybeli lakos a német megszállók jelenlétében beterelt egy jókora csűrbe sok száz zsidót, majd rájuk gyújtotta az épületet. (Hetek, 2001. április 7.,
Sokkoló igazság) Ezerhatszáz férfi, nő és gyermek pusztult el elevenen a lángok között. A németek, Gross szerint, nem voltak tevőleges részesei a tömeggyilkosságnak, csak filmfelvételeket készítettek.
Kétségtelen, hogy az 1939 előtti Lengyelországban meglehetősen élénk volt az antiszemitizmus, mely 1945 után is több helyütt fellobbant, így Kielce városában, ahol szabályszer? pogrom volt. Mindazonáltal eddig nem tudott a közvélemény arról, hogy a hitlerista megszállás alatt zsidók lengyelek kezétől pusztultak volna el tömegesen. Aleksander Kwasniewski lengyel köztársasági elnök a közelmúltban bejelentette: július 10-én, a jedwabnei pogrom hatvanadik évfordulóján a helyszínen kívánja a lengyelek nevében a zsidókat megkövetni.
Alig hangzottak el az államfő szavai, Glemp bíboros, lengyel prímás sietett hangsúlyozni: nem szeretné, ha politikusok írnák elő, milyen formák között fejezze ki gyászát a katolikus egyház egy olyan bűnnel kapcsolatban, amelyet híveinek egy bizonyos csoportja követett el. Utalt arra is, hogy júliusban javában tart már a választási küzdelem, márpedig a lengyel katolikus egyház nem akar olyan politikai viszály eszközévé válni, amelyben a jedwabnei gyászos epizód jelentős szerepet kaphat.
Míg Kwasniewski úgy látja, hogy történelmileg helyénvaló általában a lengyelek felelősségéről beszélni, Glemp ezt elutasítja. Sőt, még csak nem is a katolikus egyház nevében óhajtotta elmondani a bűnbánat szavait, hanem a bűnös emberiség nevében. És ezeket a szavakat sem az áldozatokhoz, nem a zsidókhoz intézte, hanem Istenhez.
Az államfő és a prímás után megszólalt az ügyben Jerzy Buzek miniszterelnök is, aki Glemphez hasonlóan elismeri, hogy Jedwabnében lengyelek bűnt követtek el zsidók ellen, de – ugyancsak Glemppel összhangban – ő sem helyesli Kwasniewski bejelentését, mely szerinte hamis színben mutatná be a holokauszttal kapcsolatos lengyel felelősséget, sőt – úgymond – azt a látszatot keltené, mintha a lengyelekben velük született antiszemitizmus élne.
A lengyel jobboldal őszintétlenséggel gyanúsítja a baloldali Kwasniewskit, aki eszerint csak politikai sakkhúzásként utazik majd el Jedwabnéba. (Tudnivaló ehhez, hogy a lengyel jobboldal és a lengyel katolikus egyház nem bocsátja meg az elnöknek baloldali múltját, és azt, hogy már a rendszerváltás előtt miniszteri tisztséget töltött be.)
A magas politikai és egyházi régiókban folyó vitában a jobboldali és nacionalista felfogást közérthetően fogalmazta meg Henryk Jankowski, a gdanski Szent Brigitta egyházközség plébánosa, akinek neve a rendszerváltás előtt a Szolidarnoscz küzdelmeiben vált közismertté. A húsvét előtti napokban templomában elhelyezte ama bizonyos jedwabnei csűr makettjét, mely előtt ez a felirat állott: "A zsidók megölték Jézust és a prófétákat, és üldözik a lengyeleket." (Goclawski gdanski püspök rögtön elrendelte a felirat eltávolítását.)
Jankowski a Kirche Intern cím? osztrák katolikus lapnak adott interjúban kijelentette: ő csak Szent Pál szavait idézte a Thesszalonikibeliekhez írt egyik levélből, ami pedig a lengyelek bekapcsolását illeti az idézetbe, hát "Lengyelországot meg kell óvni a gonoszaktól", és fel kell ébreszteni azoknak a lengyeleknek a lelkiismeretét, "akik elfelejtették nemzeti identitásukat". (Az idézettel kapcsolatos magyarországi vitáról: Hetek, 2001. április 14.
Akinek meg kellett halnia
és 28 Válasz Csurka Istvánnak. )
A továbbiakban a plébános elmondta: az antiszemitizmust a zsidók maguk "kreálják", hogy gyűlöletet kelthessenek a lengyelek ellen, ami meg a jedwabnei zsidókat illeti, azok maguk okozták a vesztüket, mert sok zsidó "kollaborált a Vörös Hadsereggel, és eközben sok lengyelt meggyilkolt. Mint katolikus papnak, az a véleményem – folytatta Jankowski –, hogy nem kell állandóan térden csúszva mentegetőzni a zsidók előtt."
Jankowski magatartását más lengyel püspökök is helytelenítették. Nagycsütörtökön a legtöbb lengyel templomban a keresztények és zsidók megbékéléséért imádkoztak. Július 10-én a lengyelországi zsidó hitközségek tanácsa és a katolikus egyház országszerte együttes imádkozást kíván tartani.
A lengyel püspöki kar vasárnap elmondott imáján nem jelent meg Michael Schudrich varsói és lódzi rabbi, és a lengyelországi zsidó hitközségek képviselői sem voltak jelen. Schudrich rabbi hivatalosan a sávuót zsidó ünnepére hivatkozva maradt távol, egyes feltételezések szerint azonban a valódi ok Glemp bíboros egy korábbi interjújának az a részlete volt, melyben a bíboros lelkiismeret-vizsgálatra szólította fel a zsidó felet, és a lengyelek megkövetésére azokért a bűnökért, melyeket a zsidók követtek el lengyelekkel szemben, főként a kommunista rendszer elején. A rabbi emlékeztetett rá, hogy korábban már kifejezte sajnálatát e bűnök miatt, azonban – hangsúlyozta – a lengyeleknek meg kell érteniük, hogy ezek a zsidó gyökerekkel rendelkező kommunisták saját népük és felekezetük árulói is voltak.
2001. 06. 02. (V/22)
