Az alábbi interjúk Kóczé Angéla szociológussal, Daróczi Ágnes népművelővel, etnológussal és dr. Ürmös Andorral, a roma értelmiség vezető képviselőivel készültek.
Kóczé Angéla
...meghallgatnak minket
– Hogyan lehetne megfogalmazni, mi a roma identitás? Van ilyen?
– Nagyon nehéz. Nem vagyok híve az indiai gyökerek elméleteknek. Ezeket nem szeretem. Nincsen egységes cigányság, különböző értékek, kultúrrendszerek vannak. A világban élő romákkal, ami összeköt minket, a kirekesztettség és a bőrünk színe.
– A romák érvényesülésével kapcsolatban gyakran éri vád a magyarságot, ezen belül a társadalmi szerveket és az államot, hogy képmutatóak, keveset tesznek. Mit tesznek a romák önmagukért?
– A rendszerváltás után mi hoztuk létre a legtöbb civil szervezetet, éltünk a demokratikus jogainkkal. Elindult valamilyen folyamat. A kisebbségi önkormányzatok létrehozatala az egyik oldalról, másrészt az emberi jogi szerveződések. Az előbbiek a kisebbségi jogokra teszik a hangsúlyt, míg mások, így mi is, az alapvető emberi jogokra. Ez szélesebb kategóriákat fed le, a kisebbség szó eleve szűkített értelmű.
– Létezik-e olyan átfogó program, amely a romaságot mint etnikumot egészében és nem kis rétegekben akarja megérinteni?
– Sajnos ez az integrációs program még hiányzik.
– Nekem úgy tűnik, a cigány szervezetek nem eléggé hatékonyak. Mi ennek az oka? Másképp kérdezek: mi hiányzik? Pénz? Vagy olyan nagy hatású, markáns, tájékozott vezetők, akik jártasak a politikában?
– Mint említettem, ez egy folyamat. Nagyon a kezdetén vagyunk. Nyilvánvalóan hiányzik a megfelelő gazdasági háttér és az ilyen Martin Luther Kingek. A roma politikai történelem nem hasonlítható össze a magyarral. Igazából az értelmiség feladata lenne meghatározni azokat a feladatköröket, amelyek belső folyamatokat indítanának el. Itt kerül szóba a roma értelmiség.
– Meghallják önöket?
– Szerintem igen. Ha azt mondják, Horváth Aladár, ugyanazt értik Miskolcon, mint Győrben. A kormányzaton is sok múlik. Lehet reménykedni, hogy a jelenlegi teljesen új paradigmát fog létrehozni ügyünkben.
– Kívülről nem lehet eldönteni, mi jó önöknek
– Vevők vagyunk a kormány megszólítására. Az EU-csatlakozás egyik feltétele pontosan ez a kérdéskör. Remélem, nem fognak programokat kitalálni romák nélkül romáknak, mint az előző kormány.
– Fölkészültek erre az együttműködésre?
– Igen, abszolút.
Daróczi Ágnes