Izraeli miniszterek a palesztin lakosság jelenlétét gyakran "demográfiai fenyegetésként" és Izrael zsidó jellegének megkérdőjelezéseként értékelik. E törvény – az AI szerint – annak a stratégiai politikának a része, amely a palesztin lakosság létszámának korlátozására, etnikai tisztogatásra törekszik.
Az izraeli parlament nemrégiben hat hónappal meghosszabbította a törvény hatályát, amely lehetetlenné teszi, hogy az izraeli arabokkal házasodó palesztinok állampolgársághoz jussanak. A kormány, tartva a helyi és más nemzetközi emberi jogi szervezetek tiltakozásától, biztonsági okokra hivatkozva hagyta jóvá a rendelkezést. Ez balszerencsés módon utat engedett az emberi jogi kritikusok vádjainak, és megfosztja Izraelt attól a jogától, amelyet más demokráciák rutinszerűen, nem háborús körülmények között is szabadon alkalmazhatnak. Izraelnek biztonsági okok nélkül is szuverén joga eldönteni, ki és milyen feltételekkel juthat állampolgársághoz.
A jelenlegi korlátozás a knesszet ideiglenes törvényeként 2002 áprilisában lépett életbe, miután egy palesztin öngyilkos merénylő megölt tizenöt izraelit, és több mint negyvenet megsebesített. A tömeggyilkosságot végrehajtó Hamasz-terrorista izraeli arabbal kötött házasság útján szerzett állampolgárságot. Az izraeli igazolvány tette számára lehetővé a terrorcselekmény elkövetését. Avi Dichter, a Sin Bét főnöke jelezte, hogy a korlátozás bevezetéséig huszonhat olyan palesztin vett részt terrorcselekményben, akik házasság útján szereztek izraeli dokumentumokat. A biztonsági kerítés megépítésével az izraeli állampolgárságú palesztinok terrorértéke még inkább megnövekszik. Így a korlátozás a védelemnek éppenséggel létfontosságú eszköze.
Ennek ellenére az izraeli kabinet elrendelte, hogy Avraham Poraz belügyminiszter dolgozza ki a törvény módosítását. Eszerint a palesztin nők (feltéve, ha családtagja korábban nem vett részt terrorcselekményben) életkori korlátozás nélkül, és a harmincöt éven felüli férfiak, valamint a megoldatlan jogi státuszú, Izraelben élő párok kaphatnának izraeli állampolgárságot. E változtatások is jelzik, hogy a tilalom elsősorban biztonsági jellegű.
A nemzetállamok az egész világon természetes módon részesítik előnyben saját nemzetük tagjait az állampolgárság megadásakor. Dánia vezette be például etnikai alapon a legszigorúbb korlátozásokat. Az elfogadott családegyesítési kérelmek 13 ezerről ötezerre estek vissza a skandináv országban. Németország mostanáig előnyben részesítette a népi németeket (a külföldön élő német nemzetiségűeket) az évtizedek óta Németországban élő törökökkel szemben. Még a kérelmezők között gazdasági alapon válogató amerikai kvóták is burkoltan etnikai, sőt faji megkülönböztetés alapjául szolgálnak. Pedig ezek az országok nem állnak hadban a kérelmezők országaival, és azok nem tűzték ki célul a befogadó országok elpusztítását.
Ráadásul a német vagy akár a francia nemzetbe senki sem térhet be. Zsidóvá azonban nemcsak születés, de szabad választás alapján is válhatunk. Aki betér a zsidó vallásba, a zsidó nép tagjává is válik, és izraeli állampolgár lehet. Izrael azonban nem egyetemes nemzet, és nem nyitja meg bárkinek a kapuit. Zsidó állam, és annak is kell maradnia. 1994 óta "családegyesítés" címén mintegy százezer palesztin vándorolt be Izraelbe. Ez a szám az illegális bevándorlással együtt még magasabb. Ez nemcsak demográfiai egyensúly, de túlélés kérdése is.
2004. 07. 30. (VIII/31)
