Fotó: Somorjai László
A pereskedés közel tizenhárom éve alatt Karl Pfeifer (képünkön) három évig
vádlottként, két évig magánvádlóként állt a bécsi törvényszékek előtt, míg végül
2007. november végén a strasbourgi bíróság ítéletet hozott ügyében. E szerint az
osztrák legfelsőbb bíróság megsértette az Európai Emberi Jogi Konvenció 8.
paragrafusát, amikor nem védte meg Pfeifer jó hírnévhez és háborítatlan
magánélethez való jogát.
„1982-ben lettem a bécsi zsidó hitközség hivatalos havilapjának a szerkesztője.
A Die Gemeinde 1995. februári számában írtam egy bírálatot a szélsőjobboldali
Szabadság párt politikai akadémiájának évkönyvéről. A kiadványban feltűnt nekem
egy cikk, amely azt állította, hogy »a zsidók 1933-ban hadat üzentek
Németországnak«. Werner Pfeifenberger ötvenkét oldalas cikkében az európai
történelem utolsó kétezer évét írta le Internacionalizmus a nacionalizmus ellen
címmel. A fércmű első harmadában a kereszténységet is támadta, amelynek
felrótta, hogy »zsidó bevándorlók« műve volt, később pedig szocialista
világnézetnek nevezte azt” – számol be a történtekről Karl Pfeifer.
Werner Pfeifenberger írásában azt állította, hogy a francia forradalomtól fogva
egészen a huszadik század végéig az európai történelemben minden „nemzetköziség”
mögött a zsidók álltak, akik szerinte már 1933-ban hadat üzentek Németországnak.
Munkája az antiszemita történelemhamisítók hagyományos módszerével készült,
sablonjai, sztereotípiái megfelelnek szokásos módszereiknek.
A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság épülete
2008. 01. 18. (XII/3)
