Dobrev Klárának a magyar nők alávetett helyzetét taglaló előadása erősen
megkérdőjelezte, hogy a gyermekvállalási kedv fellendülése szociális
juttatásokkal vagy hosszabb gyessel elérhető lenne. A miniszterelnök felesége
leszögezte: „Képzeljük el, hogy fehér falú házacskában, muskátlik között anyuka
süt-főz-mos-vasal, és várja haza a munkából a férjét és a gyerekeit. Idilli kép,
ugye? De meg kell végre érteni, hogy ez a kép egyszer s mindenkorra a múlté.”
Dobrev hangsúlyozta, hogy az egykeresős családmodell ma már számtalan okból nem
működik, hiábavaló erőltetni is. Más korban élünk, az anyukák megfelelő
foglalkoztatása, valamint a kiterjedt bölcsőde- és óvodahálózat kiépítése
vezethet a népesedési problémák megoldásához és a nők felemelkedéséhez.
Elhangzott: a nők számára élhetőbb világ egyik feltétele a nemi kvótarendszer
megvalósulása lenne a közéletben, mert hiába kap például egy megye pénzt
bölcsődeépítésre, ha a képviselőtestület férfiakból áll, és a feladat a
prioritáslista aljára kerül. Dobrev Klára hosszan ecsetelte a társadalmi
elvárások béklyóit, a panelba szorult anyukák és csemeték nyomorúságos életét,
ahelyett hogy a gyermek optimális fejlődését kisdedóvókban, az anya magára
találását pedig egy munkahelyen biztosítanák, míg az otthoni teendőket a férfi
és a nő egyformán felvállalná. Dobrev Klára elmondta: az ő gyermekei is egyéves
koruk után mentek a bölcsődébe, sőt, náluk a Feri főz, és az ingeit is maga
vasalja. Példaként említette a norvég pénzügyminisztert is, akinek a
költségvetés parlamenti vitája idején született meg a gyermeke, de a férfi mégis
elment szülési szabadságra. „Ha nem tette volna, megkövezték volna a választói”
– tette hozzá. Ostorozta a hazai „csók és könny” bulvármédiát is, amely teljesen
kiszolgálja a tradicionális szerepelvárásokat: fényezi az odaadó anya szerepében
tetszelgő sztárokat, akik – Dobrev közeli tapasztalatai szerint – a valóságban
nem sok időt töltenek a gyermekeikkel, ám van elég pénzük arra, hogy másokkal
neveltessék őket.
Dobrev Klára elevenbe vágó, bár elég sarkos előadása az uniós szinten is
előtérbe került problémakörbe illeszkedik: az elöregedő társadalmakban egyre
rosszabb az eltartó-eltartott arány, a jelenleginél sokkal több adófizetőre
lenne szükség, míg a népességfogyás megállítása végett egyidejűleg növelni
kellene a születésszámot is. A bölcsődehálózat kiépítésére és a nők nagyobb
foglalkoztatására vonatkozó elképzelés tehát uniós irányelv. „Az egész EU erre
van most beállva, a munkaerőpiac szélesítésére” – hangsúlyozta lapunknak
Pongrácz Tiborné demográfus, az MTA Demográfiai Bizottságának tagja. Ebben
közrejátszik az is, hogy mára bebizonyosodott: a többgenerációs bevándorlók
tömege – amihez az európaiak komoly reményeket fűztek – nem jelent utánpótlást a
munkaerőpiacon, hanem inkább az eltartott rétegeket gyarapítja. A gazdasági
felemelkedés záloga a születésszám növekedése lenne.
Konzervatív fafejűség?