Az emberek vásárlóerejének csökkenése és a multik bejövetele után a trafikmutyi jelenti az újabb csapást az élelmiszer-kiskereskedések számára – mondta a Heteknek egy csaknem 20 éve főként szeszes italok nagykereskedelmével foglalkozó családi vállalkozás vezetője. A cégnek 1996-ban még több mint ezer partnere volt, mára alig több mint száz helyre szállítanak – a vállalkozó szerint ez jól illusztrálja, hogy milyen változások zajlottak le az elmúlt években a kisboltok világában. Tapasztalatai szerint a trafikrendszer kialakítása elsősorban nem a dohánytermékek – egyébként rendkívül alacsony –, 3-4 százalékos haszonkulcsának kiesése miatt érinti érzékenyen a kiskereskedőket, mint ahogyan az sem törvényszerű, hogy a vásárlókat a cigaretta „vonzza be” az adott üzletbe. A nagy érvágást inkább az jelenti, hogy a dohány-nagykereskedők többnyire 7-10 napos fizetési határidővel dolgoztak, vagyis a kisboltok ennyi időre – mérettől függően – néhány százezres szabad forráshoz jutottak – ettől azonban most elesnek.
„A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy a dohányosok hétfőn, kedden szállítanak, és hitelben otthagyják az árut a boltban. Bárki másnak csak szerdától érdemes szállítania, ugyanis addigra jön be annyi bevétel a cigiből, amiből az üzlettulajdonos a többi árut, főként a még mindig viszonylag jól jövedelmező szeszes italokat meg tudja finanszírozni. A következő hét elején pedig a hétvégi forgalomból már ki tudja fizetni a dohányosokat is. Ennek a rendszernek most vége, és mivel ezt a mindig megújuló »ingyen hitelt« most vissza kell fizetni, sok kisbolt fog fejre állni” – magyarázta a vállalkozó, aki szerint ezzel párhuzamosan meg fog élénkülni a cigaretta feketekereskedelme is.
Településükön egyébként az egyik fideszes képviselő lánya is nyert koncessziós jogot két trafikra, amelyeket egymáshoz közel fog üzemeltetni. „Nem értem, hogy miért jó nekik, ha két üzlet rezsijét kell majd levonniuk a haszonból. Persze lehet, hogy már arra készülnek, hogy a Fidesz a szeszes italok árusítását is koncesszióhoz köti, és akkor értelmet nyer az egymáshoz közel működő két üzlet” – jegyezte meg a vállalkozó.
A nagykereskedő által elmondottakat egy kisvárosi boltvezető is megerősítette, hozzátéve, hogy szerencsére ők
azon kisebbséghez tartoznak, akik nem szorultak rá a dohánynagykerek hitelére – így most milliós nagyságrendben szabadul fel tőkéjük. A trafikrendszer kiépítése szerinte a kisboltok szempontjából felemás hatásokkal jár majd: az „impulzív” vásárlói szokásokra – „leszaladok kenyérért, és hozok sört meg cigit is” – alapozó kisboltok számára a dohány egyfelől bővítette a kínálatot, másfelől viszont nagyon sok pénzt kellett az árukészletben tartani, miközben minimális volt rajta a haszon. Példaként említette, hogy a 3 milliós havi forgalom esetén a nyereség mintegy 90 ezer forint – miközben a nagyobb bevétel megdobja az iparűzési adót. Az üzletvezető azt tervezi, hogy az elmaradó dohányprofitot egy-két százalékos általános árrésemeléssel bőven ellensúlyozni tudják majd.
„Alapvetően nem a trafikrendszerrel van probléma, hanem a ruhával, amit ráhúztak. A jelenlegi rendszer ugyanis nem versenysemleges, és ez különösen a kistelepüléseken okozhatja a kisboltok bedőlését” – mondta el a Heteknek az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György hozzátette: a 150 ezer kiskereskedelmi egység közül 40 ezer élelmiszer jellegű, és ezen belül körülbelül 30 ezer árult eddig dohányterméket. Ezeknek az üzleteknek a jelentős része – főleg a kisebbek – családi vállalkozásként működik, vagyis ezek megszűnése érzékenyen érintené a foglalkoztatottságot. A főtitkár szerint a bajt elsősorban nem az jelenti, hogy a dohánytermékek lekerülnek a polcokról – ezek eddig sem hoztak nagy hasznot –, sőt, még a haszonkulcs 10 százalékra emelését is indokoltnak tartja. Ugyanakkor az, hogy az élvezeti cikkek széles körét – alkohol, üdítő, kávé, jégrém, újságok – beengedték a trafikokba, az sok kisboltnak az utolsó csepp lehet a pohárban, hiszen az átlagos vásárlójuk 100 forintból 40-et ezekre a termékekre költ.
A kormány részéről elhangzott érv, miszerint a trafiktörvénnyel a multikkal szemben a magyar vállalkozásokat erősítik, nem csak ennél a pontnál kap léket: a dohányból egyébként sem sokat gazdagodó nagy áruházláncokban ugyanis továbbra is ott lesz a cigaretta, csak éppen az üzlethelyiségekben nyíló trafikokban.
Vámos György megjegyezte, az az előírás is csorbul, hogy egy kézben maximum öt trafik lehet, ugyanis egy betéti társaságba kültagként bármennyi trafiktulajdonos tömörülhet – vagyis egy érdekkör rengeteg üzletet össze tud fogni. „Elképzelhetőnek tartom, hogy amennyiben a kisboltok tömegesen olyan érdeksérelmeket szenvednek, mint a megélhetésüket elvesztő eddigi trafikosok, akkor a feszültségek láttán a kormány változtatni fog a rendszeren. Az ésszerű megoldás az lenne, ha mindenki nyithatna trafikot, aki a feltételeknek megfelel – a piac pedig leszabályozná, hogy ezek közül melyek lesznek életképesek” – fogalmazott az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A körülményekhez képest szintén bizakodó az egyik kaposvári lakótelep kisboltjának eladója. Mint mondta, náluk a forgalom 30 százalékát tette ki a dohányáru eladása, és ugyan nem nyertek a pályázaton, mégis abban bíznak, hogy egyelőre életképesek maradnak, mert sok az iskola, óvoda errefelé. Nyilván majd az idő dönti el, hogy érdemes lesz-e fenntartaniuk az üzletüket. Elmondása szerint már több helyen be is zártak trafikok, kisboltok a városban – hatalmas felháborodás kíséretében –, ami által több család megélhetése került komoly veszélybe. Szerinte egyébként – ha hinni lehet a különféle városi pletykáknak –, komoly pénzekkel kellett tejelni, és politikai kapcsolatok is kellettek a nyeréshez.
Pécsett eddig több mint 900 helyen lehetett dohányárut vásárolni, július elsejétől azonban mindössze 79 boltban lesz rá lehetőség, amelyeket 29 pályázatnyertes vállalkozás működtet majd. A nyertesek között kevés a „régi arc”, többségük új ezen a területen.
Egy külvárosi kisbolt tulajdonosa úgy becsüli, náluk a bevétel felét teszi ki a dohánytermékek ára. A bevétel kiesése így kifejezetten drasztikus lesz, és minden bizonnyal elbocsátásokat von majd maga után – ha egyáltalán a boltot tovább tudják majd üzemeltetni.
Egy másik tulajdonos szerencsésebb, mert már jó ideje inkább a magyar csemegeáruk irányába szélesítette a boltja kínálatát. Ő egy alkalmazott bérének megfelelő bevétel kieséssel számol – bár hozzáteszi, hogy nem fog senkit sem elbocsátani. Úgy véli azonban, hogy a kisvállalkozások fele rövidesen be fog zárni a törvény miatt. A legkiszolgáltatottabbnak
azokat a kényszervállalkozókat tartja, akik a legkisebb üzleteket működtetik, amelyek félig-meddig kocsmaként működnek. Ide a vásárlók nagy része kizárólag cigarettáért és alkoholért tért be, ezért ezek a kis félkocsmák ellehetetlenülnek, ha megfosztják őket a dohánytermék értékesítésének jogától. „Ha a szesszel is megcsinálják ugyanezt, akkor én kimegyek, és megbontom az utcakövet” – jegyzi meg a tulajdonos, aki szerint a megoldás az lett volna, ha a kisboltosok és trafikosok összefognak, és már két hónappal a törvény életbe lépése előtt beszüntetik a dohánytermékek árusítását, hogy felhívják a figyelmet az abszurd helyzetre.
Trafikpanasz
2013. 06. 21. (XVII/25)
