hetilap

Az út nagyon hosszú, így van időnk beszélgetni Deáky Andrással, aki a csángók nagy ismerője, lévén maga is csángó. Zárkózottak, ezért nem sikerült őket teljesen összeolvasztani a románokkal. Eddig. Merthogy, ami nem ment ideológiai eszközökkel évszázadokon keresztül, azt a kultúra és identitás nélküli 21. század lassan megoldja. Az első utunk Klézsére vezet: ott él a moldvai csángók másik szakértője, Duma András. Az amatőr néprajzkutató, szociológus szerint a moldvai csángóknak nem sok közük volt a magyar történelemhez, mivel soha nem éltek magyar közigazgatás alatt. Szerintük Magyarország messze is van, és az elmúlt néhány évben ott is „elromlott a menet”, vagyis a gazdasági helyzet ott sem túl rózsás.

A Kárpátokon túli csángó településeken a templom a közélet egyik, ha nem a legfontosabb központja ma is. Nagyhét van, így az esti istentisztelet előtt szinte teljesen megtelik a katolikus templom, a csecsemőtől az idős asszonyokig minden korosztály képviseltette magát. A férfiak közül azonban sokan hiányoznak. „Szinte nincs olyan ház, ahol egy-két ember ne dolgozna külföldön” – magyarázza a jelenséget Duma András. A román nyelvű mise nem vonz, meg nem is érteném, így a faluban sétálunk egyet a kora tavaszi estében. A csángóknak inkább a Székelyfölddel van kapcsolatuk, ami nem csoda, hiszen az iskolák, a magyar nyelvű továbbtanulás és a kultúra is velük köti össze őket – mondja házigazdánk. Magyarország számukra túl messze esik, nincs is hagyománya az odatelepülésnek. A bukaresti magyar nagykövet járt a településen, hogy tájékoztassa az ott élőket a kedvezményes honosítás lehetőségéről, de nem volt nagy az érdeklődés, mint ahogyan a kettős állampolgárság bevezetésétől sem jöttek lázba az itteniek. „Amit a nyelvükben hordoznak, annyiban magyarok csak a csángók, de igazán románnak sem érzik magukat, hiába román állampolgárok” – ezt már a magyar nyelvet oktató tanítónő, Andrea mondja, aki székelyudvarhelyi származású. Hatvan tanítványa közül negyvennek külföldön dolgoznak a szülei – de nem „magyarba”. Az 1990-es években még nagyon sokan próbálkoztak Magyarországon munkát vállalni, de szép lassan mindenki továbblépett, mert nem találták meg a számításukat. Ma már inkább Franciaország, Olaszország, Spanyolország van divatban.

A csángók lakta vidék, mint az Északkelet-Románia régió része, az Európai Unió legszegényebb régiói közé számít, az egy főre eső GDP mindössze 24 százaléka az uniós átlagnak. Ennek ellenére szinte minden faluban számos újonnan felhúzott vagy épülőfélben lévő házat lehet látni – a következő célállomásunkon, Ariniban is. Magyarfalu – ahogy a csángók hívják – szinte a térképen is nehezen fellelhető, mi is csak egy ismerős által rajzolt térkép alapján jutunk el a közel ezer lelkes kis településre.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek