hetilap

Bár „papíron” a tízmilliós ország lakói­nak többsége hívő, azon belül többségében katolikus, a muszlimok aránya pedig 7 százalék körüli, a trendek már évek óta azt mutatják, hogy az iszlám közösségekhez tartozó hívők száma nagy ütemben növekszik, míg a keresztények egyre inaktívabbak. A Leuveni Katolikus Egyetem kutatása arra is rámutatott, hogy az aktív katolikusok öt évvel ezelőtt még 315 ezer főre becsült száma az idei év végére alig éri majd el a 200 ezer főt. Az aktív muszlimok száma ugyanakkor ennek duplájára, vagyis 400 ezerre tehető – bár esetükben az aktivitást nem a heti mecsetlátogatáshoz kötötték a kutatók, hanem olyan vallási gyakorlatokhoz, mint az imádkozás vagy a 30 napos ramadani böjt megtartása.

Földrajzi szempontból jelentős különbség mutatkozik a muszlim és a katolikus közösségek között: a templomba járók aránya a nagyvárosokban a legalacsonyabb, a vidéki közösségek­ben a legmagasabb; az iszlám viszont éppen a nagyvárosokban a legnépszerűbb, míg vidéken alig találhatóak muszlim közösségek. Ennek első­számú magyarázata az, hogy a muzulmán bevándorlók célpontjai elsősorban a városok. Brüsszelben például 23,6 százalékos Mohamed követőinek aránya.

Az iszlám 1974 óta elismert vallás Belgiumban, az első mecset felépítésére azonban 2007-ig kellett várniuk a muszlimoknak. Az építkezésre Szaúd-Arábia anyagi támogatása révén kerülhetett sor Brüsszelben – a pénzzel együtt azonban a radikális vahabita irányzat tanításai is ellepték az országot. Ezek számára kifejezetten jó táptalajt jelentettek a metropoliszok iszlám közösségei. Ezt az is alátámasztja, hogy múlt héten Brüsszel külvárosában, Sint-Jans-Molenbeek kerületben fogták el a 130 ember életét követelő párizsi merényletek kitervelésében és összehangolásában főszerepet játszó Salah Abdeslamot. A kerület polgármestere, Françoise Schepmans a De Standaard belga napilapnak azt mondta, nem adják fel a szélsőséges mozgalmak elleni harcot. „A molenbeeki lakosok egyöntetűen elhatározták, hogy szakítani kívánnak a radikalizmussal. A hatóságok mellett ebbe a pedagógusokat is be fogjuk vonni. Az iskolákban a nevelési program keretein belül képzett szakemberek segédkeznek majd, és a prevenció a város lakosságát is megcélozza – mondta el a polgármester. Szerinte azonban a probléma nem vallási, hanem szociális gyökerű. – Molenbeekben közel húsz éve kezdődött meg a radikalizálódás az akkori rossz körülmények miatt” – fogalmazott.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek