„Sok diákon állandóan érzékelem a kialvatlanságot, s egy idő után a teljesítményromlást is, mivel általános, hogy éjszakába nyúlóan lógnak az interneten” – meséli egy gimnáziumi magyartanár, hozzátéve, hogy az iskolai szünetekben a probléma csak fölerősödik, amikor a fiatalokra rászakad a korlátlan szabadidő. Óriási kihívás a 18 év alattiak lekötése, hiszen szinte lehetetlen számukra diákmunkát találni, és a táborok is csak átmenetileg kínálnak megoldást.
A szünidős elfoglaltság kérdése amiatt is égető, mert a fiatalokra különösen jellemző online jelenlét az okostelefonok robbanásszerű terjedésével – ami nálunk 2011-ben kezdődött – napi 24 órás elfoglaltsággá vált. Nagyon megkönnyítik a kapcsolattartást a különféle mobilalkalmazások, melyek közül az egyik legnépszerűbb a Viber. Az applikáció az internetkapcsolattal rendelkező mobilokon ingyenes telefonálást, üzenetküldést vagy akár csoportos beszélgetéseket tesz lehetővé, viszont nehezebben tilthatók le olyan személyek, akikkel nem szeretnénk kapcsolatba kerülni.
A technikai eszközök állandó fejlődéséből adódik, hogy az 1990 után született Z-generáció számára a közösségi média a kortárs csoportok szerveződésének elsődleges terepe lett. Pszichológusok szerint ebben nincs sok lényegi újdonság, az online szférában ugyanis érdemben nem változik meg a kapcsolati hálóink sűrűsége és főleg a minősége, sem az egyénnek a közösségen belüli pozíciója. A fiatalok elődeikhez hasonlóan a csoportidentitás alapján határozzák meg magukat, s a csoportban elfoglalt helyüket a megosztott információk gyakorisága és mennyisége határozza meg. Emiatt napi több mint tíz órát töltenek az interneten, állandóan keresik az újdonságokat, és igyekeznek minél több, kisebb vagy nagyobb közösséghez tartozni. A virtuális közeg véleménye így rendkívül meghatározóvá válik számukra.
2016. 06. 24. (XX/25)
