A KSH adatai szerint Magyarországon 2013-ban az összes halálozás negyedét a rosszindulatú daganatok okozták. Nemzetközi összehasonlításban – az Eurostat adatai alapján – a rákos megbetegedések, többek között a tüdőrák miatti halálozás tekintetében az első helyen állunk az EU 28 tagállama között. Ennek fő oka – a korai felismerés hiányával párhuzamosan – az egyre korszerűbb hatóanyagokhoz való nehéz és késedelmes hozzáférés. Ez derül ki az Orvostovábbképző Szemle áprilisi különszámából, ami az onkológiai ellátás hazai helyzetét dolgozta fel.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) múlt héten kiadott közleménye szerint hazánkban mintegy kétezer súlyos beteg terápiájában segíthetne a négy onkológiai terápiás területen támogatásra váró 15 új innovatív gyógyszer. Bár idén júliusban egy egészségügyi rendelettervezetben az emberi erőforrások minisztere előterjesztette a melanoma, a prosztatadaganat, az onkohematológia és tüdődaganat gyógyítására szolgáló innovatív gyógyszerek támogatásba történő befogadását, erre máig nem került sor. Annak ellenére sem, hogy a készítmények elérhetőségéhez szükséges mintegy 5,6 milliárd forint az előterjesztés szerint rendelkezésre áll, azt az OEP a belső források átrendezésével biztosítani tudja – állítja az AIPM.
A közleményből az derül ki, hogy a közigazgatási eljárás elhúzódása okozza a késlekedést. Ugyanis hiányzik még a támogatott hatóanyagokkal kapcsolatos jogszabálymódosítás, valamint a Miniszterelnökség felhatalmazása ahhoz, hogy az OEP megkezdhesse az új onkológiai készítmények közbeszerzési folyamatát, minek folytán az új szerek akár november és december folyamán már az érintett betegek rendelkezésére állhatnának. A hivatalos ügyintézési határidő elvileg 90 nap, ami ez esetben október végét jelenti – ennek elhúzódása súlyos betegeknél különösen nem mellékes körülmény.
Kérdésünkre a Miniszterelnöki Hivatal sajtóosztályától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy – a fentiekkel ellentétben – a MeH felhatalmazásának feltétele az, hogy az OEP befejezze a közbeszerzési eljárás előkészítését, ami még nem történt meg, így nincs mit jóváhagyniuk. Ha ez meglesz, a MeH rövid időn belül – egy-két hónap alatt – jóváhagyja a befogadást. Következő állomásunk az OEP volt, ahol az EMMI-hez irányítottak bennünket. A szakállamtitkárság azt közölte lapunkkal, hogy „a hivatkozott készítmények befogadása és beszerzési eljárása elindult, várhatóan még idén átkerülnek az egyedi méltányossági kasszából a tételes kasszába”. Általánosságban pedig emlékeztettek arra is: annak érdekében, hogy a leginkább rászoruló betegek hozzájuthassanak a kezelésükhöz szükséges készítményhez, egyedi méltányosság alapján biztosított az ellátás.
Az Orvostovábbképző Szemle különszámában olvasható elemzések alapján árnyaltabb a kép, mivel a méltányossági eljárás hosszadalmas adminisztrációval jár az orvos számára, azt rendszeresen meg is kell újítani, és nem mindig pozitív az elbírálás – még akkor sem, ha a támogatott szerekkel már nem érhető el javulás. Továbbá az egyedi jelleg miatt az OEP számára drágábbak a gyógyszerek, mintha közbeszerzés útján általánosan elérhetővé tenné azokat. „Bár a finanszírozó szerint hazánkban a betegek hozzájuthatnak a legkorszerűbb terápiákhoz, a korszerű terápiák jó része nincs befogadva, csak egyedi méltányossági kérelemmel érhető el, ami rettentő terheket ró az orvosra és a finanszírozóra, és tovább késlelteti a terápia megkezdését. Az elmúlt 4 év során 18 onkológiai készítmény esetén nyújtottak be a gyártók tételes támogatás iránti kérelmet, ezekből jelenleg
11 gyógyszer érhető el egyedi méltányosságban” – derül ki az egyik írásból, melynek szerzője arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar betegek legtöbbje már csak a betegség előrehaladott stádiumában jut ellátáshoz. Így később kapja meg azokat a gyógyszereket, amelyek valójában a betegség korábbi szakaszaiban hoznának jelentős életkilátás-javulást.
A kiadvány egyik szerzője idéz egy, az Ernst & Young által készített tanulmányt, amely 30 innovatív gyógyszer hozzáférhetőségét vetette össze különböző európai országokban 2015 januárjában. Nemzetközi összevetésben Magyarország az utolsó előtti helyen szerepel: nálunk a 30 megjelölt hatóanyag közül mindössze 14 támogatott. A többi vizsgált gyógyszer többsége egyedi méltányossági kérelemmel elérhető, azonban a méltányossági finanszírozás − a keret korlátossága és a terápiás alkalmazási terület szűkítése miatt − nagyságrendekkel kevesebb beteg számára jelenthet hozzáférést, mint más országokban. S miközben gyorsuló tempóban zajlanak a gyógyszerfejlesztések, nálunk átlagosan 477 napot vesz igénybe, amíg döntés születik egyes új szereknek az OEP finanszírozási protokolljába történő befogadásáról. A szakemberek szerint az onkológiai ellátási és finanszírozási rendszer gyökeres átgondolására lenne szükség.
2016. 10. 14. (XX/41)
