Interjúalanyom életútja olyan sokszínű, hogy meg sem próbálom előzetesen felsorolni az állomásait, de talán a beszél­getésből kiderül, hogyan lesz egy elemző matematikusból országa meghatározó politikusa, aki az elmúlt 30 év minden jelentős döntésében részt vett, hol támogatóként, hol pedig kíméletlen kritikusként. Uzi Landau ma Izrael turisztikai minisztere, de – mint mondta – ezt a posztot pártpolitikai alku eredményeként kapta, miközben ő maga továbbra is megmaradt szenvedélyes cionista politikusnak. A teljes interjút az ATV sugározza, június 28-án 16.10-kor.

Hangsúlyozottan kívülállóként, Latin-Amerikából érkezett egy­ház­­fő­ként tett új kezdeményezést a közel-keleti konfliktusban Ferenc pápa. A The Globalist című lap egye­­nesen az „első posztnyugati pápaként” írt az egyházfőről, aki májusi, Jordániában, a palesztin területeken és Izraelben tett útja során hívta meg Rómába Simon Peresz izraeli elnököt és Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnö­két. A jelképes eseménytől senki nem várt konkrét eredményt – külö­­nösen, hogy két átmeneti veze­tő­ről van szó: Peresz mandátuma napokon belül lejár, Abbásznak pedig már évekkel ezelőtt megszűnt a hivatalos megbízatása –, a nemzet­közi sajtó mégis azt találgatta, hogy Ferenc tud-e „életet lehelni” a válságról válságra bukdácsoló izraeli–palesztin bé­ke­fo­lya­matba. Az elmúlt száz év eseményei alapján azonban nem lehetetlen, hogy a Vatikán a jövőben aktív szerep­lő­ként igyekszik beavatkozni a térség, különösen Jeruzsálem sorsának alakításába.

Budapesti látogatása során exkluzív interjút adott az ATV-nek Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, amelyben a személyes küldetése mellett beszélt többek között arról, milyen stratégiát lát célszerűnek a Jobbikkal szemben, hogyan értékeli Orbán Viktor miniszterelnöknek a magyarországi zsidó közösség felé tett ígéreteit, továbbá arról is, hogy hajlandó lenne-e megegyezésre a magyar állammal a Sukoró-perben, amit az elmaradt kaszinóberuházás miatti kártérítésért indított. A teljes beszélgetést az ATV június 22-én este 18.10 órai kezdettel sugározza.

„Imádkoznunk kell azért, hogy Ferenc pápa meglássa: az iszlám fundamentaliz-mussal való konfliktus ugyanolyan sorsdöntő a keresztény egyház, mint a zsidóság számára” – írja a hétvégi „békeima-csúcstalálkozó” előtt megjelent cikkében a Jerusalem Post publicistája, Isi Liebler. A pápa közel-keleti látogatása során ugyan általánosságban elítélte a térségben zajó keresztényüldözést, ám sem konkrét áldozatokat, sem konkrét felelősöket nem nevezett meg. Közben pedig egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy az iszlám kalifátus megteremtéséért harcoló fegyveres terrorhadseregek egymás után néptelenítik el a Közel-Keleten a még megmaradt keresztény közösségeket is. A kereszténység szülőhelye hamarosan ugyanolyan sorsra juthat, mint Észak-Afrika, amely egykor – az iszlám hódítások előtt – az egyház egyik legerősebb bázisa volt, ám ahol mára szinte teljesen megszűnt a kereszténység jelenléte.

Nemzetközi kampányt indított Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a Szudánban 100 korbácsütésre és halálra ítélt keresztény asszony megmentése érdekében. Mariam Yahia Ibrahim második gyermekét váró, a kilencedik hónap végén lévő édesanya, akire „hitehagyásért és keresztény férfival kötött házasságáért” szabták ki a legsúlyosabb büntetést, jóllehet Mariam egész életében ortodox keresztény volt. A szudáni saríarezsim radikálisan keresztényellenes törvényei értelmében mégis iszlám vallásúnak tekintik.

A német megszállás után több mint 500 ezer magyar zsidót hurcoltak náci koncentrációs táborokba. Az 1944-es tavaszi és nyári deportálásokkal 430 ezren Auschwitz-Birkenauba, 15 ezren pedig az ausztriai Strasshof környéki munkatáborokba kerültek. A nyilasok mintegy 50 ezer további zsidót adtak át a náciknak. A német biztonsági szervek azonban csak a deportáltak mintegy 3 százalékát szállították el önhatalmúlag, magyar segítség nélkül. A zsidók 97 százalékát a magyar állam küldte a koncentrációs és munkatáborokba, ahol túlnyomó többségüket megölték.

Új irányból, keletről érkezett a Szentföldre Ferenc pápa, és ez a döntése nem csak földrajzi értelemben jelentett nyitást a Vatikán és a Közel-Kelet viszonyában. Bár alig több mint 48 órát töltött a térségben, a katolikus egyházfő szinte minden lépése beszédes volt. Ferenc pápa Ammanban az üldözött keresztények védelmében szólalt fel, Betlehemben megbékélést sürgetett, Jeruzsálemben pedig két nagy jelentőségű és eredeti kezdeményezéssel lepte meg a világot: Theodor Herzl sírjának a megkoszorúzásával fejezte ki állásponját a cionizmus létjogosultsága mellett, és egyben korrigálta elődjét, X. Piust, aki 1904-ben elutasította Herzl kérését, hogy támogassa a zsidó állam megalapítását. A gesztus új szintre emelheti a Vatikán és Izrael kapcsolatát. Szintén új korszakot nyithat az egyháztörténelemben a pápa és I. Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka jeruzsálemi találkozója, amelyen Ferenc felajánlotta azt, hogy a kereszténység egysége érdekében kész újragondolni a katolikus álláspontot Róma primátusa kérdésében.

„A történelemben semmi nem történik véletlenül. Ha megtörténik, akkor azt úgy tervezték” - állította Franklin D. Roosevelt elnök, és mondását azóta rendszeresen idézik azok a szerzők, akik szerint az emberi történelem nem véletlen események és folyamatok mentén, hanem előre eltervezett nyomvonalon halad. A „tervezett történelem” teória egyik alapműve Ralph Epperson 1985-ben megjelent The Unseen Hand (A láthatatlan kéz) című könyve, amely megkísérli a történelmi események mögött feltárni a tervezettségre utaló bizonyítékokat.

Az Eurovíziós Dalfesztivált megnyerő Conchita Wurst 1988. november 6-án Tom Neuwirth néven látta meg a napvilágot a felső-ausztriai Gmundenben. Gyermekkorát egy 3000 fős településen, Bad Mitterndorfban töltötte. Honlapja szerint az ekkor tapasztalt diszkrimináció vezetett el „a szakállas nő” létrehozásáig, ezzel késztetve az embereket annak átgondolására, hogy mi a „más” és mi a „normális”.

Úgy tűnik, hogy Ferenc pápa nem számíthat már a világsajtó egyöntetű támogatására. Bár nyílt konfliktusról még nincs szó, a világ egyik legbefolyásosabb napilapja nyíltan bírálta a katolikus egyházfőt „régimódi” gondolkodása miatt. A Washington Post cikkét számos nyomtatott és online médium átvette – elsősorban a tengerentúlon. Az amerikai lap tudósítója szerint Ferenc tanításai a gonosz személyes valóságáról, és az általa támogatott ördögűzés gyakorlata a katolikus egyházban a „legósdibb iskolát” képviselik a pápaság közelmúltbeli történelmében. A tudósítás beszámolt egy a Vatikánban megrendezett nemzetközi konferenciáról, ahol a katolikus egyház szakértői gyűltek össze. Az amerikai újságírót különösen az háborította fel, hogy az egyik előadó beszámolt egy esetről, amikor két leszbikus nőből űzött démonokat. A hírt átvevő liberális Slate magazin ebből levonta a következtetést: a pápa „csalódást” keltett, mert néhány „biztató” kijelentése ellenére semmit nem hajlandó változtatni a homoszexualitással kapcsolatos keresztény állásponton. Liberális teológusok arra figyelmeztetnek, hogy Ferenc „aláássa tekintélyét”, amikor „utat nyit a babonaságok előtt”.

Egy szakállas „nő” ejtette foglyul a vén kontinens szavazóit és a közhangulatot. Szombat este bizonyítást nyert: sokat elbír a képernyő és az európai gyomor. Az 59. Eurovíziós Dalfesztivált egy hosszú estélyi ruhába öltözött transzvesztita férfi nyerte erős sminkben, műszempillákkal és épphogy közepes dalával. Bár az extremitások az utóbbi években rendre helyezéseket értek el a nemzetek legnagyobb zenei versenyén, idén az unió himnusza, az Örömóda szolgált indulóul a kultúra bölcsőjének tartott kontinens és az eddiginél is nyíltabb homoszexuális büszkeség nászához.

Miközben sorozatban jelennek meg a mozivásznon a bibliai témájú filmek, mindez nem jelenti azt, hogy a Szentírás iránti érdeklődés is növekedne. Egy friss felmérés ellentmondásos helyzetet jelez. A Barna Group az Amerikai Bibliatársasággal (American Bible Society) karöltve évente széles körű felmérést végez a Biblia megítéléséről, és az azzal kapcsolatos hozzáállásról az amerikai társadalomban. Minden évben azonos kérdéseket tesznek fel, ennek eredmé-nye­képpen a nemzeti reprezentatív mintából világosan nyomon követhető a Szentírással kapcsolatos általános felfogás folyamatos változása. A 2014-es felmérés hat fő trendre világít rá a Bibliához köthető tevékeny­ségekkel és azok megítélésével kapcsolatban. A tanul­­mányból többek között kiderül, hogy a Szentírás nem veszítette el kulturális ikonként betöltött szerepét, egyre többen olvassák digitálisan, ugyanakkor növekszik a szkepticizmus vele kapcsolatban, elsősorban az Y generáció körében.

1928-ban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) 810 ezer szavazattal a kilencedik helyen végzett a németországi parlamenti választáson. A 2,6 százalékos eredmény még a náci párt négy évvel korábbi teljesítményét is alulmúlta. Ennek ellenére az NSDAP 1932-re ellenzékből a leg­erősebb németországi párttá vált. Korábbi írásunkban (Hitler cukikampánya. Hetek, 2014. március 28.) Philip Gavin amerikai történész tanulmánya alapján azt mutattuk be, miként használta ki Adolf Hitler és kampánystábja a modern politikai marketing eszköztárát arra, hogy ellenszenves és bukott törpepártból rövid idő alatt néppárttá váljanak. A kreatív kampány azonban önmagában nem lett volna elegendő a demokratikus keretek között az áttöréshez.

Tudjuk-e, hogy mi van a talpunk alatt? A tavaszi virágszőnyeg alatt, a városi aszfalt és a metróalagutak alatt? A hegyek, a folyók, a tengerek, az óceánok alatt? Mennyire látunk bele a Föld mélyébe? A fizikai világ talán legnehezebben feltárható tartománya - paradox módon - itt a közelünkben, tízegynéhány kilométernyire kezdődik. Egy nemrég megtalált kristálytöredék arra utal, hogy lehet alapja azoknak az el­mé­le­tek­nek, amelyek szerint a föld belseje nagy mennyiségű vizet rejt.

Tíz évvel Mel Gibson Passiója után újra Jézus-filmet vetítenek a mozikban. Mark Burnett reality show producer egyszerű és gazdaságos megoldást választott: saját tízrészes Biblia című tévésorozatából kivágott 138 percet és új főcímmel ellátva megcélozta vele az amerikai keresztány közösséget. A film öt hét alatt 58 millió dolláros forgalmat ért el Amerikában, ami azt jelzi, hogy az összebevétel jócskán elmarad majd a Passió 600 millió dollár feletti összebevételétől. Az alkotók és a forgalmazók így is elégedettek lehetnek: a film nem csak sokkal olcsóbban készült, mint a Passió, de a bemutatóját sem kísérték botrányok. Az Isten Fia című alkotást ezen a héten mutatják be Magyarországon, 12 év feletti nézőknek.

Egy húsvétra magyarul is megjelenő könyv, amely Jézus perét és kivégzését eleveníti fel történelmi háttérrel, azt állítja, hogy a Názáreti haláláért az ismert szereplőkön kívül elsősorban Tiberius a felelős, mert a hozzá való viszony minden érintett döntését közvetlenül befolyásolta. A népszerű amerikai rádiós újságíró, Bill O’Reilly korábban Lincoln és Kennedy meggyilkolásának történetét dolgozta fel, és ezek sikere nyomán látott hozzá, hogy megvizsgálja, kik, miért és hogyan döntöttek Jézus sorsáról. A Jézus – Egy kivégzés igaz története című kötet nem teológiai mű, ám tiszteletben tartja a Biblia állításait, miközben lebilincselő képet ad a történelem legnagyobb drámájáról, amely a peszach ünnepe előtt zajlott le Jeruzsálemben.

Az év legjobban várt filmjének nyitóképében puszta és kietlen a táj. Árnyjáték illusztrálja az eddigi generációk életét, amíg a vándorló Noéhoz érünk. Megtudjuk, hogy a fejlett civilizációt az „őrzők” segítették, az embereknek, „Káin átkozott utódainak” felépíteni, majd őket a Teremtő mozgó kőszobrokká változtatta. Igen megutálták tehát az ádámi fajt ezek a transzformerszerű lények, bár később kivételt tesznek: együtt építik a bárkát a címszereplővel.