Elég a froclizásból!
2011. 09. 02.
Reggel 7.45, integetés, aztán a gyerek eltűnik az iskola kapujában. Kétféle reakció lehetséges ilyenkor mindkét oldalon: fellélegzés vagy szorongás. A szülő végre jó helyen tudja a gyerekét, nem kell táborról, gyerekvigyázóról, programról gondoskodnia, a gyerek pedig a barátai között lehet, a megszokott és megszeretett, kiszámítható keretek között – ez a jobbik eset. A másik lehetőség, hogy a szülőnek egyben van a gyomra: csemetéje vajon tudja-e teljesíteni a követelményeket, illetve be tud-e illeszkedni a gyerekek sokszor oly kegyetlen világába a szülői védelem alatt eltelt nyár után. A gyerekek oldaláról is ott a szorongás: vajon kinevetik-e ma valamiért, játszik-e vele valaki, ül-e mellé valaki, vagy gúnyos szavakkal, kiközösítéssel, elutasítással, esetleg agresszióval találkozik-e.