Egy hajdani falu lakói a földrengés után. "A világ hullámvasúttá vált" Fotó: Reuters
"Amikor a földrengés megkezdődött, az egyik pillanatban még nyugodtan aludtunk, a következő pillanatban már a földön találtuk magunkat – az egész épület lekvárrá változott. De ez nem egy hullámzó, folyadékszer? mozgás, hanem csikorgó, félelmetes arányú, idegtépő rázkódás. Minden figyelmeztetés nélkül a világ szédítő hullámvasúttá változott. A legrémisztőbb része talán a hang. Nem egy halk morajlásról vagy dörgésről beszélek: egy fülsüketítő, ordító hang, amely mindenünnen, mégis semmilyen konkrét helyről nem jön, és olyan, mintha elérkezett volna a világvége" – idézte egy szemtanú, Dennis Kessler beszámolóját a Guardian cím? brit lap 1995. január 18-án, az egy nappal korábban történt kobei földrengésről. A Japánt sújtó katasztrófa a hírtelevíziók jóvoltából a történelem első szinte élőben közvetített földrengése volt. A zsúfolt, modern nagyvárost megrázó kataklizma képei – a keresztbetört széles sztrádák, földrengésbiztosnak hitt, ám összeroskadt modern toronyházak, szakadékba zuhant gépkocsik – sokkolták a világot.
A január 26-i indiai földrengés a kobeinál mintegy tízszer erősebb volt, a pusztítás által érintett terület nagysága és az áldozatok száma is nagyságrenddel magasabb. Néhány héttel korábban, január elején a salvadori földrengés túlélői után kutató Mancs kutya és a miskolci speciális mentők sem gondolták, hogy ilyen rövid időn belül a világ másik felén kell a romokat fürkészniük. Ma sem eldöntött a vita, hogy ezek a súlyos katasztrófák azt jelzik, hogy korunkban megszaporodott a rengések száma, vagy csupán a mérőállomások számának növekedése és a kommunikáció fejlődése miatt tűnnek gyakoribbnak a katasztrófák. Két dolog azonban biztos: a földrengések végigkísérték az emberiség írott történetét, és azokat ma sem lehet – akár a legkorszer?bb műszerekkel – se hosszú, se néhány órás határidővel előrejelezni.
A természettudósok a földrengések kiváltó okait általában a földkérget alkotó lemezek mozgására vezetik vissza. Ez a kéreg ugyanis nem összefüggő: hatalmas repedések húzódnak sokszor több ezer kilométer hosszan. Ezek mentén a lemezek mozognak és időnként összetorlódnak. Amikor a mélyben a feszültség túllép egy kritikus pontot, beindulhat a rengés, amelynek ereje attól is függ, hogy az epicentrum milyen mélyen húzódik a földben.
Azték ítéletnap
Mivel a lemeztektonika alig néhány évtizedes tudomány, aligha meglepő, hogy a különböző népek és vallások színes leírásokat alkottak a földrengések okairól. Egy Keleten széles körben elterjedt – perzsa eredetű, de Indiában is jól ismert – hiedelem szerint a Földet egy bika egyensúlyozza egyik szarván. Amikor elfárad, átbillenti bolygónkat a másik szarvára, és ekkor keletkeznek a földrengések. Más értelmezés szerint az átbillenés akkor következik be, ha az emberiségben túl sok gonoszság halmozódik fel.
Az egyiptomi mitológiában a Földet egy Geb vagy Szeb néven ismert istenség jelképezte. A magyarázat szerint ennek nevetése váltja ki a rengéseket. Más vallások viszont a földrengéseket apokaliptikus jeleknek tekintik.
Egy négy méter átmérőj? dombormű, az úgynevezett Azték Naptár készítői azt az üzenetet hagyták az utókorra, hogy az "ötödik világkorszak" egy hatalmas földrengéssel fog lezárulni. A naptár egyes értelmezői szerint a feliratról az apokalipszis dátuma is kiolvasható: 2012. december 22. Ezzel szemben a néhány éve feltűnést keltett Biblia-kód cím? könyv szerzője, Michael Drosnin az ősi héber szöveg számítógépes analízise alapján azt állítja, hogy a "Nagy Rengés" két évvel korábban, 2010-ben fog bekövetkezni Los Angeles környékén. Igaz, Drosnin szerint a világ ekkor már túl lesz a harmadik világháborún
Bár időpontot nem jelöl meg, az Iszlám Információs Intézet által a muszlim hit alaptéziseiről készített összeállítás szintén az "utolsó időkkel" hozza összefüggésbe a földrengéseket: "Allah mindent az előre kijelölt időre teremtett. (
) A Föld utolsó napján földrengések lesznek, a hegyek egy része porrá omlik (
), az óceánok vizét vagy beszippantja a föld, vagy a hőségtől elpárolog, és az így keletkezett völgyeket por és sziklák temetik be. A Föld felszíne pusztává lesz, és semmi élet nem marad meg rajta. Az élet azonban mégis folytatódik az emberiség számára – a túlvilágon."
Ámós naptára
Az ókori földrengések közül többről beszámol a Biblia is. Az izraeli királyság korában az egyik ilyen katasztrófa olyan emlékezetes volt, hogy Ámós próféta könyvét ezekkel a szavakkal kezdi: "Ámós beszédei, aki a Tékoabeli pásztorok közt volt, azokról, a miket Izráel felől látott Uzziásnak, Júda királyának idejében, és Jeroboámnak a Jóás fiának, Izráel királyának idejében, két esztendővel a földindulás előtt."
Az újabban az Arábiai-félszigeten is keresett Sínai-hegy (Hetek, 2001. január 20.,
Ókori szekerek és a Titanic) szintén több heves földrengés helyszíne volt. "Az egész hegy nagyon rengett" – írja Mózes arról a rémisztő élményről, amely közepette kellett a hegyre felmásznia, hogy átvegye Istentől a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat. Sok száz évvel később ugyanide menekült Akháb király felesége, Jezabel gyilkos boszszúja elől Illés próféta, aki a Sínai-hegyen találkozott Istennel egy "földindulás után".
Jeruzsálemet szintén többször érték földrengések. A legismertebb Jézus Krisztus kivégzése napján történt. Máté beszámolója szerint "
a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének; és a sírok megnyílának, és sok elhunyt szentnek teste föltámada. És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének. A százados pedig és akik ő vele őrizték vala Jézust, látván a földindulást és amik történtek vala, igen megrémülének, mondván: Bizony, Istennek Fia vala ez!" Két nappal később Jézus feltámadását szintén heves földrengés kísérte: "És ímé nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra."
Néhány év elteltével újabb "jól időzített" földrengés történt Filippiben, amely ezúttal a kalodába vert Pál apostolt és munkatársát, Silást szabadította ki fogságából: "És hirtelen nagy földindulás lőn, úgyannyira, hogy megrendülének a tömlöc fundamentomai; és azonnal megnyílának az ajtók mind, és mindnyájoknak a bilincsei feloldódnak."
Egy néhány hete napvilágot látott izraeli kormányjelentés nem teológiai, hanem geofizikai vizsgálatok alapján azt mérte fel, hogy milyen következményekkel járna egy pusztító erej? földmozgás a térségben, ahol a Törökországtól déli irányba kiinduló nagy törésvonal pontosan a Jordán folyó völgye alatt húzódik (lásd térképünket a 3. oldalon). A Benjamin ben Eliezer hírközlési miniszter által nyilvánosságra hozott jelentés azt feltételezi, hogy egy – a januári indiait megközelítő erej? – földrengés tízezer ember életét fogja követelni, huszonkétezren sebesülnek meg, a keletkező kár pedig meghaladhatja az ötmilliárd dollárt.
A jelentésről beszámoló Jerusalem Post idézi az izraeli Szeizmológiai Intézet Geofizikai Részlegének vezetőjét, dr. Avi Sapirát, aki úgy véli: a kérdés nem az, hogy megtörténhet-e egy ilyen földrengés, hanem az, hogy mikor kerül rá sor.
Az igazán nagy földrengésekről a Biblia is jövő időben beszél. Talán nem véletlen, hogy Jézus híres üzenetét a visszajövetelét megelőző korszakváltás katasztrófáiról épp a jeruzsálemi Olajfák hegyén mondta el: "Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lesznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé."
Ennek a hegynek a környéke ugyanis az Ószövetség egyik legdrámaibb próféciája szerint egy földönkívüli látogató megjelenése nyomán egyszer teljesen átalakul: "És azon a napon az Olajfák hegyére veti lábait, a mely szemben van Jeruzsálemmel napkelet felől, és az Olajfák hegye közepén kettéválik, kelet felé és nyugat felé, igen nagy völgygyé, és a hegynek fele észak felé, fele pedig dél felé szakad. És az én hegyem völgyébe futtok (
), amint futottak a földindulás elől Uzziásnak, Júda királyának napjaiban. Bizony eljő az Úr, az én Istenem, és minden szent vele. (
) Az egész föld síksággá változik Gebától kezdve Rimmonig, déli irányban Jeruzsálem felé, és felmagasztaltatik és a maga helyén marad a Benjámin kapujától az első kapu helyéig, a szegletkapuig, és a Hananéel tornyától a király sajtójáig." (Zakariás 14, 4–10)
A hegy kettészakad
Ezt az apokaliptikus eseményt számos teológus a Jelenések könyvében leírt földrengések egyikével azonosítja. János valóban ír egy olyan katasztrófáról, amely Jeruzsálemet fogja érni a Messiás viszszajövetele előtti években: "És lőn abban az órában nagy földindulás, és a városnak tizedrésze elesék; és megöleték a földindulásban hétezer ember neve; és a többiek megrémülének, és a menny Istenének adának dicsőséget." Ezt a korszakot egyébként – Jézus szavainak megfelelően – földindulások sorozata kíséri. János Apokalipszisének az egyik megdöbbentő jelenete, amikor a különböző elemi csapásoktól sokkos állapotba került emberek még a földrengést is menekülésnek veszik: "És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasak, és minden szolga és minden szabad, elrejték magokat a barlangokba és a hegyeknek kőszikláiba; És mondának a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mi reánk és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyiszékben ül, és a Bárány haragjától."
Bár a Jelenések könyvéből előszeretettel merítő hollywoodi forgatókönyvírók a filmek végére mindig hagynak túlélőt (általában a fiatal és szép szereplőket), János leírása szerint a neheze még csak ezután fog következni. Amikor az Istennel ekkorra már nyíltan szembeforduló világunió vezetője és polgárai kiprovokálják az utolsó közel-keleti háborút, az egy minden korábbinál pusztítóbb, világméretű földrengésbe torkollik: "Egybegyűjték azért őket a helyre, amelyet zsidóul Armageddonnak neveznek. A hetedik angyal is kitölté az ő poharát a levegőégre; és (
) lőnek zendülések és mennydörgések és villámlások; és lőn nagy földindulás, a milyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy. És a nagy város három részre szakada, és a pogányok városai elesének; és (
) minden sziget elmúlék, és hegyek nem találtatának többé."
A történelemnek azonban a Biblia szerint mégsem a pusztulás – és az iszlám tanításától eltérően nem is csak a túlvilági boldogság – a végkifejlete. A messiási aranykorban ugyanis megvalósulnak a zöldmozgalmak legutópisztikusabb álmai is, mivel a Föld igazi bioforradalmat él majd át. Zakariás leírása szerint a mai Templom-hegy irányából kiinduló új törésvonal az Olajfák hegyét kettészelve továbbnyúlik egészen a Holt-tenger irányába. Más ószövetségi próféták jövendölései ezt a képet kiegészítik azzal, hogy az új völgyben húzódó folyót a felépült és megszentelt templom közeléből feltörő forrás fogja táplálni. Ennek vize rendkívüli összetételénél fogva a Holt-tenger vizét sótalanítja, így a Szodoma pusztulása óta élettelen tó ismét benépesül, legalábbis Ezékiel látomása szerint: "
és meggyógyul a víz. És lészen, hogy minden élő állat, amely nyüzsög, valahova e folyam bemegyen, élni fog; és a halaknak nagy bőségök lészen, mert ez a víz bement oda, és azok meggyógyulnak, és él minden, valahova e folyó bement. És lészen, hogy halászok állanak rajta Éngeditől Énegláimig: varsák kivető helye lészen; nemök szerint lesznek benne a halak, mint a nagy tenger halai, nagy bőséggel. (
) És a folyó mellett, mind a két partján mindenféle ennivaló gyümölcs fája nevekedik fel; leveleik el nem hervadnak és gyümölcseik el nem fogynak; havonként új meg új gyümölcsöt teremnek, mert vizök onnét a szenthelyből foly ki; és gyümölcsük eledelre és leveleik orvosságra valók."
A földrengéseket mai ismereteink szerint sem előrejelezni, sem enyhíteni nem lehet. Rajtunk múlik azonban, hogy mennyit tanulunk a szerencsétlenebb sorsú vidékeken élő embertársaink tragédiáiból. A lapunk elmúlt heti számában megjelent – néhány nappal az indiai katasztrófa előtt készült – interjúban Németh Sándor lelkész erről a minden embert érintő dilemmáról így beszélt: "Sokan nem ismerik fel földi pályafutásuk alatt, hogy életük transzcendens kimenetele kétesélyes. Ennek következtében a közérdeklődést fölkeltő tragédiák sem képesek katarzist okozni, jobbulást, változást hozó megfontolásokat, döntéseket ösztönözni a társadalomban. Számomra úgy tűnik, az emberek zöme nem fogja fel igazán a tragédiák természetfölötti vonatkozású súlyát és üzenetét. (
) De ne legyen igazam. Nagyon örülnék, ha tévednék." (Hetek, 2001. január 27.,
Semmiből a mennybe)
2001. 02. 03. (V/5)
