Ami Ádámnak is történelem

A Föld múltja titok. Sci-fi szerzők is merítettek a bibliai elméletből

Olvasónk minden bizonnyal az AP hírügynökség által június végén közzétett bejelentésre utal, mely szerint Colorado államban, Denvertől délre egy óriási trópusi erdő maradványaira bukkantak. A tudósok szerint a Castle Rock-i erdőt a mai Floridához hasonló meleg és esős klíma táplálta. A meglepetést nemcsak az okozta, hogy a ma meglehetősen zord éghajlatú Colorado helyén álltak a hajdani esőerdők, hanem az is, hogy koruk alapján abban az időszakban keletkeztek, amelyről eddig a földtörténészek úgy gondolták, hogy kietlen, vegetáció nélküli időszak volt. Ezt a pusztítást a dinoszauruszok kihalását eredményező aszteroidabecsapódás okozta, és ennek nyomán a kutatók eddig úgy gondolták, hogy mintegy tízmillió éves "nukleáris tél" köszöntött a Földre. Most a Castle Rock-i esőerdő az első bizonyíték arra, hogy a természet – régészeti mércével – gyorsan kiheverte a katasztrófát, sőt a korábbinál gazdagabb élővilág borította bolygónk felszínét – áll az AP hírügynökség jelentésében.

Ami kedves levélírónk második – lényegi – kérdését illeti: valóban nagy téma a teológusok körében, hogy miként viszonyulnak egymáshoz a bibliai teremtéstörténet és az egyre korszer?bb eszközökkel és módszerekkel végzett földtani vizsgálatok? A Biblia 19. században elterjedt értelmezése – miszerint a Föld teremtése hatezer éve történt – ahhoz vezetett, hogy a modern ismeretek iránt fogékony gondolkodó emberek számára a Szentírás, legalábbis a Teremtés könyve korszerűtlen, tényszerűen elfogadhatatlan mesévé vált. Természetesen a bibliai őstörténet nevetségesként történő beállítása súlyosan aláásta a könyv erkölcsi-szellemi üzenetéhez való viszonyt is. Milliók találtak és találnak önigazolást ma is abban a vélekedésükben, hogy ha a Biblia a kormeghatározásban több milliárd évet "csúsztat", akkor miért lenne pontosabb mondjuk a Tízparancsolat megfogalmazásában?

Sokáig eldöntöttnek tűnt a kérdés, mígnem a huszadik század második felében az eredeti bibliai szövegek értelmezésén dolgozó teológusok között egyre többen ismerték fel, hogy a Biblia korántsem mond ellent a Föld és a kozmosz korára vonatkozó kutatásoknak. Ama nézetnek, miszerint az ember teremtése előtt már a Föld növény- és állatvilága, s vele együtt az ember előtti civilizáció (vagy civilizációk) a halál és a pusztulás martalékává váltak, valójában már az ókeresztény irodalomtól fogva voltak képviselői – amint arról Grüll Tibor történész és Ruff Tibor teológus a lapunkban megjelent írásukban beszámoltak
(Jövőre az Édenkertben – Az elveszített paradicsom. Hetek, 2000. április 15.). Az Ádám előtti korszakban történt "csillagok háborúja" meglepően modern történet. Lucifer lázadása, és a befolyása alá vont földönkívüliekkel történt "mennyellenes" birodalom alapítása az univerzum egyik szegletében, majd az ennek legyőzésére és felszámolására kidolgozott Terv, és a Luciferrel történő ütközetsorozatban főszerepet kapott Föld benépesítése egy új fajjal – úgy tűnik, előbb megmozgatták a hollywoodi forgatókönyvírók képzeletét, mint a keresztény nagyközönségét. (Természetesen az alapötlet megfilmesítéskor George Lucas és munkatársai bőségesen merítettek más világnézetekből is ötleteket – amint arról Lucas maga is beszélt a Time-nak adott interjúban:
Hollywood újra kaszál
Hetek, 2002. május 17.)

Ha viszont léteztek ősi, már elpusztult civilizációk, akkor azoknak nyilván maradhattak fenn emlékei, mítoszok formájában megőrzött történetei, sőt – amenynyiben e civilizációk esetleg nem csak a Földet vonták uralmuk alá – még kozmikus nyomai is. (Az egyik, interneten olvasható kommentár például a Marson feltételezett piramisok és más épületek maradványait egy ilyen, ítélet alá került preádámi birodalom emlékeinek állítja, a mélytengerekből időnként partra vetett ismeretlen halakat pedig a katasztrófát túlélt őshüllők leszármazottainak – a sort ki-ki fantáziája szerint bővítheti.) De, hogy olvasónkat ne hagyjuk ennél kézzelfoghatóbb teológiai fogódzópontok nélkül, mellékelt írásunkban részleteket közlünk egy most készülő tanulmányból, amely az ősteremtést követő katasztrófa–helyreállás ciklusokról szól. (Szobota Zoltán teológus írása teljes terjedelmében az Új Exodus magazin 2002. augusztusában megjelenő legújabb számában lesz olvasható.)

Az ősvilág modellje