Sir John Templeton. Minden vallást támogat
A Nobel-díjjal szemben, ahol egy rendkívüli és jól körülhatárolt tudományos felfedezést értékel a Nobel-bizottság, a Templeton-díj célja nehezen megfogható. A díjat kiosztó alapítvány szerint ugyanis a Templeton-díj célja, hogy " segítse az embereket az Univerzális Szellem végtelenségének felismerésében, aki még most is galaxisokat alkot és életet hoz létre, és azoknak a módszereknek a megismerésében, ahogyan a Teremtő kijelenti magát az embereknek."
Az alapítvány reményei szerint a vallások egyre dinamikusabbá és inspiratívabbá válnak.
A díjazottak névsorát olvasva valóban az látszik, hogy John Templeton a dinamikus és inspiratív személyiségeket díjazza, függetlenül attól, hogy milyen valláshoz tartoznak. Ez Sir John Templeton életútját vizsgálva nem véletlen, a kilencvenkét éves befektetési szakember ugyanis merész lépésekkel tett szert hatalmas magánvagyonára, amelyet 500 millió dollár körülire becsülnek.
A presbiteriánus vallású John Templeton – aki fiatal korában misszionáriusnak készült, de végül az üzleti pályát választotta – zseniális érzékkel még a II. világháború előtt azért vett fel tízezer dollár kölcsönt, hogy gyengén jegyzett társaságok részvényeit megvásárolhassa. Összesen 104 társaság – ezek közül néhány csődközelben volt – 100-100 részvényét vásárolta meg, és ráérzése telitalálatnak bizonyult. A háború következtében a részvények értéke növekedésnek indult, így a háborút követően Templeton remek hasznot könyvelhetett el. Szintén tanítható Sir John következő lépése, amelynek során az 1954-ben alapított Templeton Growth Fund tőkéjének több mint felét olyan japán cégek részvényeibe fektette be, mint a Fuji Film vagy a Hitachi.
A Templeton-díjat 1972-ben alapította John Templeton, aki ekkor már úgy érezhette, hogy pénzügyi sikerei után végre azzal foglalkozhat, amivel mindig is szeretett volna: a vallással, illetve a tudomány és vallás kapcsolatával. Templeton érdeklődése a vallás és a tudomány kapcsolata iránt valószínűleg gyermekkori élményeivel is kapcsolatba hozható: szülővárosától nem messze, Daytonban zajlott ugyanis a híres majomper, amelynek tétje az volt, hogy tanítható-e az evolúcióelmélet az iskolákban.
Templeton és az alapítvány úgy gondolja, hogy a tudomány és a vallás nem feltétlenül áll szemben egymással, az evolúció és a Teremtő léte szerintük egymást nem kizáró realitások. Ennek fényében érthető, hogy az alapítvány néhány évvel ezelőtt az Isten gondolata cím? könyv szerzőjét, Paul Daviest jutalmazta az értékes elismeréssel, azt emelve ki Davies munkásságában, hogy hidat vert a tudomány és a vallás között.
(Tudomány, hit, világmagyarázat. Hetek, 2004. december 3.) Nos, a könyvet olvasva úgy tűnik, hogy ez a híd a közepénél nem ér
össze, mivel világszemlélete minden elemében materializmusra épül. A Templeton Alapítvány az agnosztikus tudósokon kívül olyan személyiségeket is díjazott, akik a vallás területén nagy befolyást gyakoroltak. A díjazottak között található például Billy Graham, William Bright, vagy a Watergate-ügyben elítélt Charles Colson, aki megtérése után hatvan nemzetre kiterjedő börtönszolgálatot hozott létre. 1992-ben a Templeton Alapítvány Kyung Chik Han keresztény evangélistát, egy hatvanezer fős szöuli gyülekezet alapítóját jutalmazta, 1991-ben pedig Jakobovics rabbit, Nagy-Britannia főrabbiját tüntette ki. A díjazottak között számos további jól ismert nevet találhatunk – Alexander Szolzsenyicin, Roger atya, a taizéi közösség alapítója – nem kevésbé híresek azonban a díjról döntő bizottságban található személyek. Ezek között szerepel Gerald Ford és idősebb George Bush korábbi amerikai elnökök, a belga király és felesége, a dalai láma vagy Margaret Thatcher, Nagy-Britannia korábbi miniszterelnöke.
Sir John Templeton számos könyvet írt, köztük az egyik legnagyobb példányszámban megjelent m? a Bölcsesség a világ vallásaiból címet viseli. A könyv alcíme szerint útvonalakat kínál a földön elérhető menny megtalálásához. Templeton szerint minden vallás rendelkezik elismert szellemi eszmékkel vagy igazságokkal. A szerző többek között a buddhizmusból, a kereszténységből, az iszlámból és a judaizmusból, továbbá a perzsa, az indián, a taoista vallási tanításokból emel ki idézeteket, amelyeket olvasói számára megszívlelendőnek ajánl.
Mint megannyi híres díjnak, a Templeton-díjnak is vannak magyar vagy magyar származású nyertesei, Sir Sigmund Sternberg, illetve Jáki Szaniszló személyében. Az 1998-ban díjazott Sternberg magyar származású brit üzletember, aki évtizedeken keresztül erősítette a vallások közötti dialógust. Neki (is) köszönhető például az első zsinagógában tett pápai látogatás, illetve Izrael állam Vatikán általi elismerése.
A Templeton Alapítvány 1987-ben adományozta a díjat Jáki Szaniszló bencés szerzetesnek, akit szintén a tudomány és a vallás közötti kapcsolat építéséért találtak érdemesnek a díjra. A teológia és fizikusi doktori fokozattal is rendelkező Jáki Szaniszló a díjazottaknak abba a kategóriájába tartozik, akik tudományos pálya mellett teológiai pályát is befutottak. Ilyen például a 2002-es év díjazottja, John Polkinghorne matematikus, fizikus, akit a részecskefizikai kutatásaiért 1974-ben választottak a neves Royal Society tagjává. Polkinghorne 1979-ben teológiai tanulmányokba kezdett, és 1982-ben szentelték anglikán lelkésszé.
Az idei díjazott pályája még ennél is fényesebb: Charles Townes 1964-ben Nobel-díjat kapott a lézer felfedezéséért. 1966-ban publikálta az IBM lapjában a Tudomány és a vallás konvergenciája cím? írását, amellyel meghaladta kora tudományos álláspontját. A Furman Egyetem elnöke, David Shi Townest a díjra felterjesztő levelében azt írja: "Townes rámutat, hogy a tudósok és a teológusok egyaránt a jelenlegi emberi ismereteket meghaladó igazságot keresik, és mivel mindkettő a világegyetem magyarázatának megadására és jelentésének felderítésére irányuló emberi nézőpont, mindkettő bizonytalansággal terhes. A tudósok utólagosan állítanak fel hipotéziseket olyan gondolatok alapján, amelyek végső soron nem bizonyíthatók. Így a tudomány a valláshoz hasonlóan egyfajta hitre épül. Townes alapvetően hozzájárult a világ haladásához az Isteni teremtés csodájának megértésében és felfogásában."
2005. 03. 11. (IX/10)
