hetilap

Újra a konfliktus középpontjában a jeruzsálemi Templom-hegy. Nem mozdítható Fotó: Reuters

A Palesztin Hírügynökségnek (WAFA) adott keddi, jeruzsálemi sajtótájékoztatóján Ekrema Szabri jeruzsálemi főmufti, a Szentföld első számú muszlim vallási vezetője kijelentette, hogy az izraeli hatóságok titkos ásatások során folyosót vágattak a Haram al-Sarif (Templom-hegy) gyomrába. Mint állította, öt terem épült ki az al-Aksza nyugati, "marokkói" kapuja alatt végzett munkálatok során, amelyek a napokban azzal zárultak, hogy az izraeliek pontosan az al-Aksza alatt zsinagógát rendeztek be. Mivel "az ásatások veszélybe sodorták az al-Akszát", a mufti mihamarabbi válaszlépésre szólította az iszlám világot a rémtett – a mecset összedöntésének – megakadályozására, lévén a mecsetek "nemcsak a palesztinoké, hanem a világon élő minden muszlimé is". 

A mecset és a térség stabilitása fölött aggódó Szabri ugyanakkor felszólította Izraelt, hogy haladéktalanul szüntesse be aknamunkáját, mert az összetűzéseket robbanthat ki a térségben. A mufti leghatásosabb szócsöve, a katari al-Dzsazíra televízió hasonló hangnemben fújt riadót a mecset miatt, lévén "az al-Aksza nagy veszélybe került". A híradások egyöntetűségét szemlélteti, hogy az al-Dzsazíra által a mufti állításainak aládúcolására megszólaltatott Raed Szalah sejk – az izraeli Iszlám Mozgalom egyik vezetője – már úgy nyilatkozott, hogy az izraeliek a hegy alatt, de a Sziklamecsettől 97 méteres távolságban építettek ki zsinagógát. Szalah a régészeti projektet "agressziónak" nevezte, és azzal gyanúsította meg az izraeli kormányt, hogy összeesküvést sző a mecsetek lerombolására, és azok helyén templomot akar építeni. "A mecset elleni támadásotokkal felkelést szítotok magatok ellen – olvasta Szalah az izraeli kormány fejére. – Ha az ásatások folytatódnak, Izrael az egész muszlim világgal háborúba sodródik."

A jeruzsálemi sajtótájékoztatón az al-Aksza Alapítvány egy filmfelvételt is bemutatott, amely Az al-Aksza mecset alatti ásatások címet viselte. Címével ellentétben azonban a felvétel nem bizonyította, hogy bárki is a hegy belsejébe hatolt volna: a kockákon a nyilvánosság előtt tíz éve megnyitott alagút képsorai pörögtek le, valamint a jelenlegi Sziklamecset helyére állított heródesi Templom makettje volt látható, ami a narrátor szerint önmagában is igazolja, hogy Izrael a mecset eltakarítására készül. A leleplező erej? felvétel két, bármely turista számára megtekinthető objektumot "leplezett le". Egyfelől egy üvegpadlós folyosót, amely egyébként azt hivatott bemutatni, milyen mélységben húzódik a fal a jelenlegi járószint alatt; másfelől egy ókori ciszternát, amelyhez bűnjel gyanánt két létra volt odatámasztva; munkálatokra – s különösen keleti irányú aknavágásra – semmi sem utalt a felvételeken. A bemutató után Mohammad Husszein, a mecset igazgatója mégis elismételte: az izraeli kormány az építmény ledöntését tervezi, hogy zsidó templomot állítson a helyére.

Az Izraeli Régészeti Hivatal határozottan visszautasította, hogy a Templom-hegy alatt bármiféle ásatás történne vagy történt volna. A Jerusalem Post emlékeztet: Izrael mindeddig sikerrel akadályozta meg, hogy zsidó szélsőségesek feljussanak, és esetlegesen kárt tegyenek a muszlim szenthelyekben. A Nyugati fal főrabbija, Smuel Rabinowitz egyszerűen hazugságnak nevezte a főmufti állításait, minthogy a zsidó vallásjog is tiltja, hogy a Templom-hegy alatt munkálatok történjenek. Rabinowitz az állítólagos zsinagóga létét is tagadja: "A zsidó hit szerint a harmadik Templomot nem emberkéz fogja fölépíteni." Izraeli hírforrások a palesztin választások közeledtét gyanítják a hisztéria mögött. A sajtótájékoztató időpontja ugyanis egybeesett a kampány kezdetével, melynek nyitányaként Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke máris azzal fenyegetett, hogy törölteti a választásokat, amennyiben a kelet-jeruzsálemiek nem szavazhatnak. A Jerusalem Post által idézett biztonságpolitikai szakértők szerint az aknafúrás vádjával most – ahogy korábban is – a vezetők akarják tömeges tiltakozó megmozdulásokra mozgósítani népüket.

A Templom-hegy és környéke az elmúlt évtizedben Izrael puskaporos hordójának bizonyult. A Nyugati-(más néven Sirató)fal mellett húzódó alagút északi végén megnyitott új kijárat 1996 októberében olyan konfliktushoz szolgált ürügyként, hogy a kitört erőszakban két hét alatt csaknem százan vesztették életüket. Az indulatok felkorbácsolásához tíz éve szintén muszlim vallási vezetők vádjai vezettek, akik a tényeket figyelmen kívül hagyva azt állították, hogy az izraeliek az épületegyüttes alá fúrtak; jóllehet Izrael csak egy régészeti alagutat nyitott meg a nagyközönség előtt a heródesi támfal mentén, amely nem terjedt ki a hegy alá. Négy évvel később az izraeli ellenzék vezetője, a mostani miniszterelnök, Ariel Saron látogatta meg a platót. Saron ugyan nem tette a lábát egyik mecsetbe sem, de a megjelenése nyomán zavargások törtek ki, amelyek a második intifádába torkolltak, amely öt év alatt közel ötezer áldozatot követelt palesztin és izraeli részről együttesen. Érdemes ugyanakkor rámutatni: a mindeddig alaptalannak bizonyult vádakkal szemben a Templom-hegy felügyeletét ellátó iszlám hatóság bizonyítottan több tonnányi törmeléket rámolt ki a hegy belsejéből az úgynevezett Salamon istállóihoz vezető lépcsők építésekor, amelyből izraeli régészek számos, az első Templom korából származó leletet "guberáltak össze"
(Üzenet
Jeremiás korából - Hetek, 2005. október 7.).

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek