hetilap

Szálasi abban is szinte teljesen biztos volt, hogy nagy háború most már aligha lesz, legfeljebb „epizódszerű", gyorsan lezajló fegyveres viszály. Örök optimistaként már a hungarista hatalmat is közelinek érezte. A nyilas sajtó örömmámorban fogadta a paktum megkötésének hírét, a párt tömegtüntetést akart rendezni a német és az olasz követség előtt, de ezt a rendőrség megakadályozta. Augusztus 27-én a nyilas tüntetők összetűztek a rendőrséggel, hatvanhat főt letartóztattak, köztük két nyilas képviselőt is. Ezek után Szegeden is tüntetést szerveztek a nyilasok, mintegy negyven autóval mentek le a Tisza-parti városba, ahol „Igazságot Szá­la­sinak!" feliratú röplapokat osztogattak, és megpróbáltak a Csillag börtönhöz vonulni, de a rendőrség ezt az akciót is megakadályozta.

A Magyarság a szovjet honvédelmi népbiztosról, Vorosilovról írt dicsőítő cikket. Lenin szárnysegédjének nevezte, dicsérte örökké tanulni akaró elméjét, melynek köszönhetően a polgárháború csodálatos, hősies bátorságú hadvezéréből mára már képzett katonai tudós lett.

A kortársak, az átlagemberek nem tudhatták, hogy a szovjetek és a németek már hosszú hónapok óta a legnagyobb titokban tárgyaltak egymással. A nemzetiszocialista Né­met­ország és a szocializmust, sőt öndefiníciója szerint már a kommunizmust építő Szovjetunió esküdt ellen­ségek voltak. Ennek ellenére Sztálin a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja (SZKP) XVIII. Kongresszusán, 1939. március 10-én mondott beszédében burkoltan jelezte: hajlandó új alapokra helyezni a két ország kapcsolatát. Beszéde külpolitikai része a kétértelműség mesterműve volt. Többek között kifejtette, hogy Nagy-Britannia és Fran­ciaország azt szeretné, ha Német­ország, Japán, Kína és a Szovjetunió háborúba keveredne egymással, és egymást kölcsönösen úgy legyengítenék, hogy majd saját feltételeiket diktálhassák nekik. Sztálin szerint Nyugaton „hazug kiabálásokat" lehet hallani az orosz hadsereg gyengeségéről, különféle zavargásokról. Sztálin szerint Németországban van „néhány őrült", akik szeretnék a Szovjetunió haragját felkelteni Német­ország ellen, és „minden látható ok nélkül" konfliktust akarnak elő-idézni a két ország között. Az SZKP főtitkára kimondta: mi „félretoljuk az őrülteket, és a normális emberekhez fordulunk". A Szovjetunió minden országgal békés, tárgyilagos kapcsolatokat akar, valamennyi szomszédjával „békés, szoros és jószomszédi" viszonyra törekszik, hangsúlyozta Sztálin. A nyugati hírszerzők is tudták, hogy 1937 és 1939 között a sztálini „tisztogatások" során több tízezer szovjet tisztet és főtisztet végeztek ki vagy zártak a Gulag táboraiba, végzetesen meggyengítve a Vörös Hadsereget. Londonban és Párizsban ezért sem tartották fontosnak, hogy Moszkvával németellenes szövetséget kössenek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek