A nyilaskeresztesek az 1930-as évek második felében még sokféle zászlót lobogtattak gyűléseiken, tüntetéseiken. 1938 novemberében, például Nyíregyházán az országzászló előtt a Felvidék visszacsatolását ünneplő nyilasok zászlóit a rendőrség elkobozta. A gond csak az, hogy nem tudjuk, milyen nyilaszászlókat koboztak el a rendőrök Nyíregyházán. Ezek lehettek a „hagyományos" piros mezőben, fehér körben vagy rombuszban zöld nyilaskeresztes zászlók, és lehettek az „árpádsávos", fehér-piros csíkos zászlók a zöld nyilaskereszttel.
A nyilasok ugyanis mind a kettőt használták, bár általában a piros mezős, „hagyományos" zászlójukat lobogtatták felvonulásaikon, gyűléseiken. Az biztos, hogy az árpádsávos lobogót is használták a nyilasok, valószínűleg már 1936-tól, de hosszú évekig nem ez volt a párt és a mozgalom hivatalos zászlaja. Annak ellenére sem, hogy Szálasi már 1938. november 3-án, a szegedi Csillag börtönben színes rajzon vázolta a szerinte Árpád-házi Béla címerpajzsának és harci zászlójának zöld nyilaskereszttel ellátott, stilizált változatát.
Szálasi rajzán öt piros és négy fehér sáv volt. Az lehetséges, hogy Szálasi a fogságban rajzolt nyilaszászló-ötletét nem osztotta meg senkivel. Erre vall, hogy 1940 tavaszán még biztosan nem volt a pártnak egyetlenegy, egységes, „hivatalos" zászlaja. A Nyilaskeresztes Párt 1940. május 28-ai pártvezetőségi értekezletén Cseh Ferenc, aki akkoriban a párt „ideológiai vezetője" volt, indítványt terjesztett elő, melyben javaslatot tett a „hivatalos pártzászlóra". Sajnos indítványának szövege nem maradt fenn, viszont tudjuk, hogy Hubay Kálmán pártelnök elvetette az ötletet, mondván: „Nem baj, ha a szervezetek többféle zászlót használnak. A hivatalos pártzászló ügyében a hatalom átvétele után lehet dönteni, amikor annak rendszeresítése és általánosan kötelező használata nem ütközik nehézségbe."