Black Lives Matter tüntetés Portlandben. Szponzorált anarchia. (Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Amikor az ember alapítványokról és azok tevékenységeiről hall, klasszikusan az a kép ugrik be, hogy jómódú és jószívű középosztálybeliek és gazdagok adományoznak egy intézmény számára, melynek egyetlen és kizárólagos célja az általa kitűzött nemes cél elérése. A valóságban azonban jóval több az alapítványok alapítása mögötti politikai szándék, mint sokan gondolnák.
Az alapítványok működésének megértése lényegében nem túl nehéz. Megvannak az alapítványok jogai és szabályozórendszerei, amelyek a felszínen világosan fogalmaznak a különféle nonprofit szervezetek közti különbségekről, azok korlátairól, jogosultságairól. Azt azonban már sokszor megtapasztalhatta az emberiség, hogy ahol pénz mozog, ott sosem fekete-fehérek a szabályok.
A pénzintézetek területén például mára teljesen ismertté vált az úgynevezett árnyékbankrendszer, melynek szereplői a hagyományos bankokhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, de mégsem számítanak banknak, és ezért a szabályozó korlátozások rájuk nem vonatkoznak.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2020.07.31. (XXIV/31)
