hetilap

A Bank of America a munka világának jövőjével foglalkozó kutatásában tíz olyan szakmát gyűjtött össze, melyek még nem vagy csak kezdeti formában léteznek, de a jövőben várhatóan óriási igény lesz a betöltésükre. A szakemberek előrejelzése szerint az iskolát napjainkban megkezdő gyerekek nagy része olyan munkakörökben fog dolgozni, melyek jelenleg még nem is ismertek.

A jövő felkapott szakmái közé választották az éghajlati geomérnököt is. A feladatköréhez fog – feltételezhetően – tartozni, hogy olyan vegyi anyagokat hozzon létre és juttasson a sztratoszférába, melyekkel az éghajlatváltozás káros hatásai eredményesen ellensúlyozhatóak. A tanulmány a vulkánkitörésekre hivatkozik, hiszen ezek alkalmával kén-dioxid-részecskék kerülnek a légkörbe, ami hűtő hatású a Föld éghajlatára nézve. A Fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörése utáni két évben például 0,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-csökkenést rögzítettek. Azt pedig, hogy 1816-ot „nyár nélküli évként” jegyezték fel, mert ekkor a globális átlaghőmérséklet 0,4–0,7 Celsius-fokkal csökkent, az Európában 1766 és 2000 között észlelt legalacsonyabb nyári hőmérsékletekkel, az indonéziai Tambora-hegy 1815-ös aktivitásához kötik. Logikusnak tűnhet tehát, hogy ugyanennek a jelenségnek a mesterséges előidézésével megmenthető a bolygónk.

Az időjárás helyi léptékű manipulálásának ötlete ugyanakkor legalább az 1960-as évekig visszakövethető. A vietnámi háború alatt az Egyesült Államok közel 3 millió dollárt fektetett esőcsináló technikákba, hogy meghosszabbíthassák a monszun időszakot, és használhatatlanná tegyék a Vietkong-erők számára nélkülözhetetlen Ho Si Minh-ösvényt. 1967 és 1968 között becslések szerint 30 százalékkal sikerült növelni a csapadékmennyiséget a terület felett.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek