Lélegzetvisszafojtva szurkolunk a magyar versenyzőknek és mi tagadás, fogjuk a fejünket az utolsó másodperces vereségeken, visszacsúszásokon, elrontott asszókon. Valljuk be őszintén, nem csak az olimpikonjaink arcára ül ki ilyenkor a csalódás, hanem a miénkre is. Kezdtünk már jobban olimpiát, mi tagadás. De igazságtalan lenne csak a bánatról beszélni, Milák Kristóf váratlanul jó állapotban robbant vissza a versenysportba, a kardcsapat feledtette az egyéniben elszenvedett kudarcokat, Mészáros Krisztofer fantasztikus teljesítményt nyújtott tornászként, évtizedes "átkokat" sikerült megtörni. Reméljük, bízunk, szurkolunk, hogy a párizsi olimpiáról ne csak a botrányos megnyitó, problémás rendezés, hanem a magyar érmek is eszünkbe jussanak évtizedek múlva is. Hajrá magyarok!
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?
Grüll Tibor írása »
A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében
Hack Márta írása »