Szír és afgán migránsok a müncheni pályaudvaron.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Az Egyesült Államok afganisztáni kivonulását követően a nyugati sajtó azzal volt tele folyamatosan, hogy a tálibok igazi diktatúrát vezettek be, és olyan mértéket öltött az üldözés és a leszámolás, hogy azt a nyugati társadalmak nem nézhetik tétlenül. Miután 2021-ben Németország is kivonult Afganisztánból, rögtön elindítottak egy programot, amelynek segítségével a németekkel együttműködő afgánokat egyszerűsített eljárással Németországba menekítették. 2022-ben aztán ezt a kezdeményezést bővítette ki Annalena Baerbock külügyminiszter és Nancy Faeser belügyminiszter programja, amelyben az üldöztetésnek kitett afgánokat igyekeztek gyorsított eljárással Németországba áthozni, azzal a célkitűzéssel, hogy havonta legalább ezer ilyen faji, nemi vagy politikai diszkriminációtól szenvedő afgánt „mentsenek meg”.
A várólisták érthető módon igen hamar beteltek, viszont a tapasztalat azt mutatta, hogy hiába kongatták a vészharangot a folyamatban részt vevő konzulátusok amiatt, hogy radikális imámok és saríatudósok jelentkeznek a programra. A kivonulás után Németország megszakította a diplomáciai kapcsolatot is az új tálib rezsimmel, viszont a pakisztáni konzulátuson szolgáló német nagykövet egy később kiszivárgott titkos dokumentumban igyekezett figyelmeztetni a Külügyminisztériumot, hogy a radikális iszlamisták kihasználják a kezdeményezést.
A Cicero nevű konzervatív hírportál birtokába jutott dokumentum szerint a jelentkező „csoport legalább 50 százaléka a követség tapasztalatai szerint nem klasszikus képzésben részesült ügyész vagy bíró, hanem Korán-iskolákat végzett, saría törvény – az iszlám jogi értékrendje – szerint iskolázott jogtudós”. Ám, mivel a külügy a folyamat lebonyolítását és a jelentkezők előminősítését elsősorban civil szervezetek hatáskörébe helyezte, a pakisztáni konzulátus arról próbálta tájékoztatni a feletteseit Németországban, hogy az érintett civil szervezetek, mint a Pro Asyl (Menekültpártiak) vagy a Kabul Luftbrücke (Kabul Légihíd), több mint 700 kérelmet intéztek állítólagos afgán jogászok, bírók és ügyészek érdekében, akik a konzul szerint iszlám jogtudósok voltak, és akiknél a helyzetértékelés szinte azonos volt, azaz az üldözöttségük milyensége kísértetiesen hasonlított.
2024.07.05. (XXVIII/27)
