hetilap

EZT A CIKKET MOST INGYENESEN ELOLVASHATJA. A rendkívüli helyzetre és a húsvét ünnepére tekintettel a Hetek ingyenesen elérhetővé teszi friss hetilap tartalmait. További cikkeink ide kattintva érhetőek el. Áldott ünnepet kívánunk! 

Nagyszüleim az 1970-es, ’80-as években gazdálkodtak, földműveléssel, állattartással foglalkoztak, ezért szükség volt minden munkáskézre a családban. A közös munka mellett ételt kellett adni a családtagoknak, a legtöbbször több tucat személy részére. Gyermekkorom meghatározó élményei a mai napig a közös étkezések és az ételek elkészítése, amelyben gyerekként örömmel vettünk részt. 

A megkérdezett anyukák 86 százaléka szerint a közös étkezések ösztönzően hatnak a családi kapcsolatokra, 81 százalékuk szerint pedig segítik  gyermekük szociális fejlődését.

A mai napig inspirálnak és motiválnak ezek az emlékek és csupa jó érzéssel töltenek el. 

Azt tudjuk, hogy a gyermekek szocializációjának egyik legfontosabb színtere a család, egy olyan komplex rendszer, amelyben a családtagok nagy hatást gyakorolnak egymásra – többek között az étkezőasztal mellett. Kutatások szerint a közös étkezések egyfajta védőfaktort jelentenek például a tinédzserek számára a drogokkal és más függőségekkel szemben. A jelenség hátterében az áll, hogy a gyerekek nem érzik magukat elhanyagolva, illetve a közös étkezések során jobban megnyílnak. Ennek fényében megdöbbentő, hogy amíg 50 évvel ezelőtt a közös családi étkezésekre 90 perc jutott, addig ma mindössze 12.

Az Ipsos egyik felmérése szerint a magyar családanyák 43 százaléka úgy látja, hogy többször kellene együtt étkeznie a családnak. Azoknál a családoknál, ahol van kamasz gyermek, még kedvezőtlenebb az arány, itt az anyák fele gondolja úgy, hogy kevés étkezést költenek el együtt. 86 százalékuk úgy véli, hogy a közös étkezések ösztönzően hatnak a családi kapcsolatokra, 81 százalék szerint pedig ezek az alkalmak jótékonyan befolyásolják gyerme­kük szociális fejlődését és boldog együtt töltött perceket szereznek az egész családnak. Csak ezután következett a kiegyensúlyozott, helyes táplálkozás fontosságának hangsúlyozása. Az édesanyák több mint fele szerint a közös étkezések hozzájárulnak a gyerek jobb iskolai teljesítményéhez, magabiztosságához, kommunikációs képességeinek fejlődéséhez és az önállósodásához.

Olvasna még több hetilap cikket? 1 hónapos online előfizetésünk mindössze 1800 forint. Részletekért kattintson ide.

Sajnos a magyar családok 61 százaléka hétköznap egyszer sem ül le közös étkezésekhez. Tudjuk a különböző statisztikákból, felmérésekből, hogy az étkezési szokások nagyon nagy átalakuláson mennek keresztül, és ezt a saját bőrünkön is tapasztaljuk.

A mai modern fogyasztónak természetes, hogy az utcán vagy a munkahelyi asztalánál eszik.

A globalizáció is hatással van az étkezési szokásokra, bár a „fast food” kultúra térhódítása mellett egyre inkább megjelenik a „slow food” mozgalom is. Ez utóbbiban felértékelődik az ételek élvezete, az étkezés minden pillanatának megélése, kiélvezése az elkészítéstől az elfogyasztásig. Ide tartozó, de ezen részben túlmutató a „local food” irányzat, a helyi termékek, a hagyományos alapanyagok előtérbe kerülése. 

Az étkezéssel, illetve a főzéssel nem csak testünk szükségeit elégítjük ki: kifejezhetjük vele például a gondoskodásunkat mások felé. Betegségek gyógymódja is lehet, hiszen a magyar ember egy meleg húslevestől máris sokkal jobban érzi magát (a tökéletes elektrolit-utánpótlás miatt igazolt a gyógyhatás), a csontos változat főleg tele van alapvető ásványi anyagokkal. A galambleves régen még a kórházi ellátásban is szerepelt, mint az infúzió egyik elődje.

Az étel elkészítése a kreativitás terepe is egyben.

Megmutathatjuk általa a tudásunkat, szeretteink számára lehet a kényeztetés eszköze, benne van a siker és az elismerés csodás érzése. Ha valaki pedig ezt szakmájának választja, akkor az önmegvalósítás terepe is.

És ami nagyon fontos: a közös étkezések alatt ne szorongjunk, hanem élvezzük minden együtt töltött pillanatát. Az étel valahogy nem ízlik egyedül. A társaságot sem a tévé, sem a Facebook nem tudja helyettesíteni. 

A közös étkezések jótékony hatása

1. A rendszeres közös étkezések gyakoribb tejtermék-, gyümölcsfogyasztással járnak együtt.

2. A közös étkezések hatására a serdülők gyakrabban reggeliznek és vacsoráznak, fontosabbnak tartják a táplálkozási szokásaik strukturálását. Akik serdülőkorban rendszeresen esznek családtagjaikkal, fiatal felnőttként is gyakran keresik mások társaságát, hogy megosszák velük az étkezés élményét.

3. A családi étkezések védőfaktort képeznek a serdülőkorban kialakuló deviáns életforma ellen is.

4. Kevesebb a gyermekek körében a depresszív tünet és magasabb az önértékelés.

5. Mivel egy családi étkezést a kötetlen és közvetlen beszélgetés kell hogy jellemezze, ezért a gyerek kommunikációs készségei fejlettek.

6. A közös étkezések lehetőséget teremtenek a közös főzésekre is, amelynek élménye egy egész életen át meghatározó.

7. A közös étkezések következménye a kevésbé agresszív viselkedés és a magasabb iskolai teljesítmény.

8. Kevesebb a veszekedés az otthon falain belül.

9. Az a gyermek, aki rendszeresen együtt eszik a szüleivel, védelmet, stabilitást, biztonságot kap.

10. A közös étkezések keretet adnak a családi életnek. (Vekerdy Tamás)