A magyarok és a zsidók kapcsolata a 14-15. századi Magyarországon még mindig viszonylag jónak mondható. Bár a zsidók I. (Nagy) Lajos Anjou-házi király idején száműzetésbe kényszerülnek, négy év múlva visszatérhetnek hazájukba. Később a zsidókban versenytársat látó német városi polgárság követeli kiűzetésüket. A történelmi (katolikus) kereszténységnek a zsidók megkülönböztetésével kapcsolatos zsinati rendelkezései fokozatosan érvényesülni kezdenek. Az egyház tanítói által felfestett „gonosz zsidó" képe, szitokszókincse az alsópapság és a vándortanítók közreműködésével fokozatosan máig ható érvénnyel a nemzetek lelkébe vésődik.

Ez a kérdés újra felmerült a hétvégén, miután XVI. Benedek pápa jelentősen kibővítette a bíborosi testületet, amely az ő utódját is megválasztja majd. A találgatásoknak egyfajta misztikus hátteret ad az, hogy egy 12. századi katolikus dokumentum szerint a soron következő konklávé egyben az utolsó is lesz. Az új pápa idején a katolikus egyházat történetének legnagyobb kihívása érheti majd, és a feltételezések szerint az utóbbi hetek hatalmi harcai és megdöbbentő kiszivárogtatásai már ennek az előszelét jelzik.

A magyarok és a zsidók közti viszony a honfog­lalás előtti időkre nyúlik vissza, és kezdetben kifeje­zet­ten baráti. A hét törzzsel karöltve nyolcadikként zsidó vallású kabarok is érkeznek a Kárpát-medencébe. Az Árpád-házi királyok idejében sok zsidó menekül hazánkba a nyugat-európai pogromok elől. A magyar nemzet ugyanis csak nagyon lassan enged Róma antijudaista, zsidóellenes követeléseinek. A két nép közti jó viszony a történelmi (katolikus) kereszténységnek a magyar társadalomba való beágya­zó­dá­sá­val kezd rosszra fordulni. Az ország tragédiájához pedig többek között a zsidók meg­bélyeg­zése és szeparációja vezet.

Újabb indokkal állt elő Barack Obama elnök a tehetős rétegek adójának emelésére. Gazdasági nézeteit ezúttal Jézus tanítá­sai­val igyekszik megindokolni. Obama harmadik alkalommal szólalt fel elnökként a hagyományos Nemzeti Imareggelin.

Amikor Adolf Hitler kiadta a Mein Kampfot, az Egyesült Államok 1924-es bevándorlási törvényét hozta fel példának a faji tisztogatás programjához. „A fehér, szőke hajú, kék szemű, felsőbbrendű nordikus faj eszményét nem a nácik találták ki" - írja Edwin Black Harc a gyengék ellen című könyvében. A társadalmi „fajnemesítés" programját évtizedekkel Hitler előtt már gyakorolták Kaliforniában. Igaz, a második világháború után az Egyesült Államok radikálisan szakított a faji alapú társadalompolitikával.

A kilencvenes évek elején az afgán háború befejezését követően a külföldi zsoldosok („az afgán arabok”) szétszóródtak a világ különböző pontjain, ami új fejezetet nyitott a terrorizmus és a keresztényellenes erőszakhullám történetében. Afgán veteránok robbantották ki a csecsen háborúkat, valamint számos kisebb fegyveres konfliktust is a volt Szovjetunió területén. Az állandó erőszak egyik célja az, hogy az orosz nemzetiségű keresztények elhagyják az ázsiai köztársaságokat. Ma már az oroszok kivándorlása Közép-Ázsiából olyan méreteket ölt, hogy az felveti az etnikai-vallási tisztogatás gyanúját, de a helyzet Afrikában és a Közel-Keleten is egyre súlyosabb. Az Economist brit hetilap becslése szerint 2011 végén világszerte több mint 100 millió keresztényt fenyeget közvetlen életveszély, és a jelenlegi folyamatok alapján reális lehetőség, hogy Marokkótól Pakisztánig egybe­függő kereszténymentes övezet alakulhat ki.

Ön Izraelt képviselte a Wallenberg­évfordulóval kapcsolatos budapesti ünnepségeken. Vannak azonban, akik nem örülnek ennek az eseménynek. A második legnagyobb magyar ellenzéki párt a parlamentben tiltakozott az általuk holokausztbiznisznek nevezett jelenség és a zsidó szenvedéstörténet állítólagos túlzott hangsúlyozása ellen. Szerintük Magyarországon ideje inkább a saját áldozatainkra emlékezni. Ön szerint miért fontos az emlékezés?

Egy hs unokahúgaként mindig nagyobb a mérce, ennek ellenére Raoul Wallenberg unokahúga elégedett ember. „Embereket edzek, akik nem túlélni akarják az életet, hanem élni” – mondja Louise von Dardel, akivel a Wallenberg- emlékév kapcsán a Kiáltójel Diákegyesület rendezvénye után beszélgettünk.

Egyre növekszik az iráni és szír keresztényekkel szembeni erőszak, miközben a nyugati média továbbra is agyonhallgatja a problémát – írja összeállításában a budapesti központtal működő BosNewsLife hírügynökség. A szíriai keresztények Asszad bukásától sem várhatják sorsuk jobbra fordulását, sőt az új iszlamista mozgalmak a diktatúra utolsó bástyáiként tekintik őket.

Egy tavaly év végi felmérés szerint az amerikaiak 80 százaléka számára nem oszt, nem szoroz, hogy egy elnökjelölt mormon vallású, és csak 17 százalékuk az, aki kevésbé szívesen szavazna egy mormonra. A kérdés azt követően merült fel újra, hogy Robert Jeffress, a dallasi First Baptist Church pásztora „szektának” nevezte a mormon vallást: „Úgy gondolom, Mitt Romney egy jó, erkölcsös ember, de Krisztus újjászületett követőinek egy kompetens keresztényt kellene preferálniuk” – mondta a riportereknek.

A Berlinbe látogató turisták olykor a városnéző busz helyett a gyors, pontos és tiszta S-Bahn gyorsvasútra is felülnek. Az S1-es a festői Oranienburg állomástól száguld végállomása felé, érintve többek között a Brandenburgi Kaput és a Postdamer Platzot is. A holokauszt történetét ismerők talán megborzonganak, amikor a végállomásra érnek, amely a kies tóparti üdülőhelyen, Wannseeben van. Itt, az Am Grossen Wannsee 56-58. sz. alatti elegáns, egyemeletes villában (képünkön balra fent) gyűltek össze hetven éve, 1942. január 20-án délben a náci Nagynémet Birodalom azon illetékesei, akiket Reinhard Heydrich, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt-RSHA) vezetője a „zsidókérdés végleges megoldása” (Endlösung der Judenfrage) gyakorlati részletkérdéseinek megvitatására szervezett értekezletre meghívott.

Nehéz helyzetben vannak a felsoktatásba jelentkezk, mert az új törvény értelmében emelik a ponthatárt, keretszámokkal szabályozzák, és fizetssé teszik a képzések jelents részét. A legnehezebb helyzetbe a közgazdász- és jogászképzés került. A jelek szerint a kormány az állami szféra szakember-utánpótlására, valamint a hiányszakmák betöltésére koncentrál, s a többi területet inkább a piac mŐködésére bízná. Rengeteg bizonytalanság közepette közelít február 15-e, a jelentkezési határid.

„Az evangéliumok megírásának idején még több ezer szemtanú életben volt azok közül, akik látták Jézus csodatetteit, és hal­lották tanítását" - írja 2012-re szóló újévi üzenetében Billy Graham. A 93 éves világhírű evangélista emlékeztet arra, hogy a kortársak nyilvánvalóan tiltakoztak volna, ha a beszá­molók kitalált eseményeket tartalmaztak volna - ám nem tették. Az Újszövetség szerzői külön is fontosnak tartották, hogy hiteles szerzőként jegyezzék írásaikat. „Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk, Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint akik szemtanúi voltunk az ő nagyságának" - írta Péter apostol. Lukács pedig utal arra, hogy „sokan kezdték megírni" Jézus történetét, ezért ő maga „eleitől fogva mindennek szorgalmasan végére járt". A Jézusról szóló beszámolókat több ókori külső forrás is megerősíti. 1500 évvel később mégis, miközben Európában a társadalomban a felvilágosodás, a vallási életben pedig a protestantizmus hullámai ostromolták a középkori tekintélyuralom bástyáit, a Biblia szövege is új megvilágításba került.

„A zsidóság és a kereszténység is várja a Messiást. Ez közös gyökérből jön, a különbség az, hogy a judaizmus várja a Messiást, és nem tudja, ki lesz az a személy, míg a kereszténység természetesen tudni véli. De a keresz­ténység is, annak ellenére, hogy Jézus személyében a Messiást már eljöttnek tudja, még várja újbóli eljövetelét. Az iszlámban is létezik egyfajta messiás­várás, a síiták az úgynevezett Mahdit várják, aki tanításuk szerint az iszlám világ totális győzelmét hozza el az iszlámon kívüli világ fölött" - mondta az ATV karácsonyi műsorában Tatár György filozófus. A Messiásról, a személyről és az eszméről Ungvári Tamás író, irodalomtörténész beszélgetett Németh Sándor vezető lelkésszel. A műsorban rajtuk kívül számos ismert művész, gondolkodó és közéleti szereplő mondja el azt, hogy mit jelent számára Jézus.

Legutóbbi nagyszabású koncertjén a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Somló Tamás „az ország diszkrét bája"-ként aposztrofálta Friderikát, aki ahelyett, hogy a hagyományos karriert kö­vetné, egyenesen új műfaj bevezetésén dolgozik a magyar közönség számára. Most ismét önálló estre készül, ezúttal a Budapesti Kongresszusi Központban. Nemrégiben egy tehet­ség­kutató televíziós versenyen ismét előkerült az a dal, ami 1994-ben ismertté tette Friderika hang­ját, és a Kinek mondjam el vétkeimet ismét könnyeket csalt mind a zsűri, mind a műsor­vezető szemébe, nem csoda, ha a közönség annak idején megjegyezte a nevét. A műfaj azóta változott, az őszinteség maradt. Nagyjából tíz éve „teszteli" országszerte azt a műfajt, amit újrafogalmazva szeretne a magyar közönséggel megismertetni, és az ünnepi koncerten is hall­hatunk majd tőle: ez a gospel.

A keresztényüldözések története 47. rész

A keresztényüldözések története 46. rész

Az Egyesült Államokban és más fejlett országokban ma a halálesetek 25 százalékáért a rákbetegség valamelyik formája felels – évente a lakosság 0,5 százalékát diagnosztizálják rákkal. Izraeli tudósok most azt ígérik, hogy néhány éven belül hatékony – és mellékhatások nélküli – ellenszert kínálnak a daganatos betegségek kezelésére.