Korábban rendszeresen lehetett hallani azt az érvet, hogy egyes terrorista szervezetek csak "álcaként" használják politikai-gazdasági célú bűncselekményeik leplezésére az iszlám jelszavakat, és "visszaélnek" az alapvetően toleráns vallás eszméivel. (2004.03.29.)

Porrajmos – elnyeletés, felfalatás, elpusztítás. Míg a második világháborús népirtásra használt holokauszt szó eredetileg a görög templomokban bemutatott égőáldozatokra vonatkozott, a porrajmos jelentésében már semmi efféle szakrális árnyalat nincs. A cigányság történetének egyetlen korszaka sem járt annyi véráldozattal, megaláztatással, rémülettel és szenvedéssel, mint a civilizáltnak mondott 20. század szellemi mélypontja, a náci barbarizmus időszaka. Augusztus 2-án az Auschwitz-Birkenauban elpusztított romákra, s velük együtt a holokauszt valamennyi cigány áldozatára emlékezünk. (2003. 08. 01.)

Az Irak elleni háború közeledtével a világ számos országában növekszik az Egyesült Államokat elítélők száma, így Magyarországon is. A NATO egysége megrepedezett, a szervezet a döntésképtelenség jeleit mutatja, sokan közeli szétesésével riogatnak. Oszama bin Laden is a héten látta elérkezettnek az időt, hogy új hangüzenetében bátorítsa híveit, ne féljenek Amerika erejétől, mert Isten velük és Irakkal van a harcban. Mindezek a jegyek szerepelnek Louis Farrakhan, Amerika legbefolyásosabb muszlim vezetője, az Iszlám Nemzet (Nation of Islam) első emberének "próféciájában", amelyet még 2002 októberében küldött Bush elnöknek. (2003. 02. 14.)

A zsidó naptár, amely a teremtés óta számolja az esztendőket, a napokban fordult újra egyet. Az 5764. újév azonban csupán a kezdet az őszi ünnepek sorában. Nem sokkal utána következik ugyanis az engesztelés napja, majd a sátoros ünnep. Az őszhöz a zsidó gondolkodásmódban a friss esők, a megújulás, az új kezdet és az öröm kapcsolódik. (2003. 10. 03.)

Fekete macska, boszorkányok, szellemek és csontvázak, tökből kivágott halálfejek, gyertyák, maszkok és egyebek – az október végi fergeteges partik szokásos kellékei nemcsak a tengerentúlon, hanem mifelénk is. Megérkezett ugyanis a Halloween – ma már nálunk is lehet tököt vadászni, tököt sütni, tököt hímezni, tököt festeni és tököt belezni, ahogy a hölgylapok aktuális kínálatából kiderül. Nálunk is egyre biztosabban hódít a több ezer éves gyökerekkel rendelkező szelleműző ünnep, amely Amerikában a karácsony után a második legjobb üzletnek bizonyult. (2002. 10. 31.)  

Ez az írás azért született, mert nagyon szeretném a karácsonyt... Nagyon szeretem azt, aki miatt van. De nagyon nem szeretem azt, amit az emberek tesznek vele. Biztos vagyok benne, hogy sokan érzik ugyanezt, csak eddig nem bírták kimondani. Pedig itt az ideje. (2002. 12. 20.)

A közgondolkodásban a keresztény húsvét a húsvét, aminek létezik zsidó változata is. Ezzel szemben a helyzet fordított. A zsidó húsvét, a pészach a történelmi emlékezet legrégibb folyamatosan megtartott vallási ünnepe. ( 2001. 04. 14.)

Holokauszt, soá, vészkorszak, Judenmord – szavak, amelyek nemhogy egyenként, de együttesen sem fejezik ki mindazt, ami 1933 és 1945 között zajlott azon a kontinensen, amely önmagát a keresztény vallás bölcsőjének, a legtöbbre hivatott civilizáció és kultúra hordozójának vallja. Tizenkét év alatt körülbelül hatmillió európai zsidót öltek meg külön erre a célra létesített megsemmisítőtáborokban, lőttek tömegsírokba, dolgoztattak és/vagy éheztettek halálra gettókban vagy munkatáborokban. A holokauszt miértjére azóta keresik a választ. (2001. 04. 21.)

Az Egyesült Államok népe évről évre november negyedik csütörtökén ünnepli a Hálaadás, avagy angolul Thanksgiving napját. Sok-sok monda és rege veszi körül ezt az ünnepet, annál is inkább, mert voltaképpen nem más, mint kitalált hagyomány, így eredete nem egy bizonyos eseményen, hanem a gyarmati New England puritán hálaadásain alapul. (2000. 11. 25.)

Negyed század. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy egy magyar sportoló ökölbe szorított kézzel jelezhesse a világnak: ő a gyűrűk ura. A Dunaferr tornásza, Csollány Szilveszter Sydneyben olimpiai bajnok lett. Szilas (mert mindenki így hívja) azt mondta,ezzel az éremmel beteljesedett életműve. (2000.10.21)

A keresztényeket az Apostolok cselekedetei könyvének leírása szerint először Antiokhiában nevezték keresztényeknek (az eredeti szöveg pontos fordítása szerint: krisztusiaknak), mivel Jézus Krisztus tanítványainak tekintik magukat. Arra tanítják az embereket, hogy "megtartsák mindazt", amit Jézus parancsolt nekik (Máté evangéliuma 28. rész 20. vers). A Krisztusba vetett hitből fakad a Bibliának (az Ó- és Újszövetség írásainak) abszolút tekintélyként való elfogadása. (2000. 07. 22.)

Nagy valószínűség szerint Jézus Krisztus születése után a harmincadik évben teljesedett be a keresztény meggyőződés szerint az Ószövetség sávuót, azaz hetek nevű ünnepe. A második legnagyobb ószövetségi zarándokünnepre – melynek konkrét időpontját mindig az ötvennapos kalkulációval határozták meg (az első zsengék ünnepétől számított hét hét eltelte utáni napon) – nemcsak Júdeából, Szamáriából, Galileából, hanem az akkori világ zsidó diaszpórájának jelentősebb közösségeiből is érkeztek zarándokok Dávid városába, Jeruzsálembe, hogy ilyen formában is kifejezzék a Mindenható személye iránti feltétlen tiszteletüket. (2000. 06. 10.) 

Bár a korábbi évszázadok nem sok feladatot tartogattak a nők számára a keresztény egyházakban, a jelek szerint ez – legalábbis ami a pünkösdi-karizmatikus felekezeteket illeti – változóban van. A huszadik század elején Aimee Semple McPherson, majd Kathryn Kuhlman világszerte ismert előfutárai voltak a mai igehirdető aszszonyoknak: százezreket szólítottak meg eredményesen az evangélium jó hírével és az isteni gyógyulás üzenetével. Mindkettőjük szolgálatáról elmondható: nemcsak megtanították az embereket arra, hogy higgyenek a csodákban, hanem különleges egyéniségükkel igazi színfoltok voltak a pünkösdi egyházban. Évtizedekig azonban kevesen követték őket ezen az úton. (2000. 06. 24.)

"Tizenöt éve hiába kerestük volna Jézus képmását a nagy nemzetközi hírmagazinok címoldalán, ma azonban a kereszténység központi alakja rendszeres szereplője ezeknek az újságoknak. Mi az oka ennek? Kicsoda valójában Jézus?" – kérdezte a közelmúltban a CNN hírtelevízió népszerű beszélgetőműsorának riportere különböző felekezetű – baptista, katolikus és zsidó – beszélgetőpartnereit. (2000. 07. 15.)

Cenzúra létezett már az ókorban is, igazi virágkorát azonban a középkori Európában élte. Először a Talmudot tartalmazó kódexek kerültek máglyára, majd ezeket követték reneszánsz szerzők, köztük Dante művei. A reformáció nyomán megindult Biblia-fordítások közül is számos kiadást ért hasonló sors. A gondolatszabadságot sokan sokféle indíttatásból igyekeztek korlátozni, különösen a XX. században. Cikkünk a moszkvai Kommerszant című hetilap összeállítása alapján készült. (1999. 09. 11.)

Az összehasonlító vallástörténet nevű tudomány művelői előtt jól ismert tény – ám az e területen járatlanok számára már sokkal kevésbé az –, hogy a Földünkön gyakorolt sokféle vallás és ideológia, valamint a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás között egy bizonyos kérdésben olyan feloldhatatlan különbözőség áll fenn, amely talán valamennyi más, vallások közötti eltérésnél élesebb. Ez pedig a lélek halhatatlanságának és a halottak feltámadásának kérdése. (1999. 04. 03.)

A "hetek" jelen esetben természetesen nem az újságot jelenti, hanem a hét napos időközt. A "hetek ünnepe", vagyis a pünkösd, onnan nyerte nevét, hogy kezdete a húsvéttól számított hét hét utáni első, azaz az ötvenedik napra esett. Az "ötvenedik" görögül pentekosztész: ebből a szóból lett az angol pentecost, a német Pfingsten és a magyar pünkösd is. A "hetek ünnepe" az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt. Ekkor áradt ki először a Szentlélek tüzes szélvihar formájában Jézus Krisztus százhúsz tanítványára, egy olyan mozgalmat indítva útjára, amely egy emberöltő alatt betöltötte az akkori lakott világot, s amelyet úgy nevezünk: kereszténység.  (1999. 05. 15.)

Az Újszövetség által a "Szentlélek ajándékainak", "karizmáknak" ("khariszma": "jókedvből vagy könyörületből adott ajándék") nevezett isteni, természetfeletti megnyilvánulások működéséről még az I–II. századból is bőséges adatokkal rendelkezünk. Ezek közé tartozott többek között a prófétálás, a gyógyítás ajándékai, a csodatevő erők működése, a gonosz és tisztátalan szellemek felismerésének, megkülönböztetésének és kiűzésének ajándéka, vagy a nyelvekenszólás. A keresztények közismertek voltak arról, amit Márk evangéliuma szerint Jézus határozott meg ismertetőjegyükként: "Akik hisznek, az én nevemben démonokat űznek, új nyelveken szólnak, betegekre vetik kezeiket és meggyógyulnak." (Mk 16,17–18) (1999. 05. 22.)

A Jézus Krisztus földön történt megjelenésével kezdődő világkorszakot (aión) a Szentlélek korszakának is szokták nevezni a teológusok. A Biblia szerint ez az aión Jézus Krisztus újraeljöveteléig fog tartani. Egyes értelmezések szerint ezen a nagy világkorszakon belül több, összesen hét kisebb egyháztörténeti korszak követi egymást a Szentlélek működésének megfelelően. (1999. 05. 29.)