Akár néhány napon belül sor kerülhet katonai beavatkozásra a NATO részéről, ha
folytatódik a jugoszláv karhatalmi erőszak a véres belháború dúlta Koszovóban –
közölte a brit védelmi miniszter. George Robertson Brüszszelben, a BBC rádiónak
nyilatkozva kijelentette: Belgrádnak meg kell értenie, hogy a NATO "ezúttal komolyan
gondolja amit mond, s Milosevics jugoszláv elnöknek döntésre kell jutnia, mégpedig
gyorsan".
Klaus Neumann tábornok, a NATO katonai bizottságának elnöke szerint ma is igaz Nagy
Frigyes mondása, miszerint a "diplomácia fegyverek nélkül olyan, mint zenekar
hangszerek nélkül". A tábornok úgy véli, a balkáni etnikai és vallási
feszültségek azzal fenyegetnek, hogy olyan emberek, akik úgy érzik, nincs semmi
vesztenivalójuk, országhatárokon átlépve próbálják meg elvenni részüket a
jólétből.
A jugoszláv vezetés elleni nemzetközi kritikát fogalmazta meg Robin Cook brit
külügyminiszter, aki azt állítja, hogy Milosevics elnök a Koszovói Felszabadító
Hadsereg (UCK) legsikeresebb toborzótisztjének bizonyult: "Az UCK ma erősebb és
Koszovó nagyobb részét tartja ellenőrzése alatt, mint mielőtt Milosevics megkezdte
offenzíváját a szakadár tartomány ellen."
Az eddigi események fényében úgy tűnik, az UCK ragadta magához a kezdeményezést a
konfliktusban. Az albán felkelők a klasszikus gerillastratégiát követik: a szerb
biztonsági erők ellen végrehajtott támadások után harcosaik a falvakba húzódnak
vissza. Szándékuk az, hogy kiprovokálják a szerbek brutális fellépését, és ehhez
hidegvérrel számításba veszik a polgári áldozatokat is.
Az UCK azt reméli – és ez eddig így is történt –, hogy ettől a koszovói
albánok szimpátiája növekszik a fegyveres felkelés felé, továbbá, hogy e
magatartásukkal elérik a nemzetközi katonai erők intervencióját.
A héten több nemzetközi fórumon is elítélték Szerbiát a függetlenségre törekvő
Ko-szovóval kapcsolatos bánásmódja miatt. A NATO védelmi miniszterei a hét elején
Rómában találkoztak, ahol a Jugoszlávia elleni katonai fellépés lehetőségeit
mérlegelték. "Nem lehet eltűrni a koszovói falvak bombázását és a polgári
lakosság gyilkolását. A koszovói konfliktus kiszélesedésének és a menekültáradat
megindulásának veszélye miatt a NATO-nak komolyan el kell gondolkodnia a katonai
beavatkozás lehetőségein" – mondta a tárgyalásokra érkező William Cohen
amerikai védelmi miniszter. Ezzel egy időben Bill Clinton amerikai elnök közölte,
hogy jóváhagyta a katonai szervezet esetleges beavatkozását előkészítő lépések
felgyorsítását. Az Egyesült Államok kész akár ENSZ-felhatalmazás nélkül is
cselekedni a boszniaihoz hasonló újabb véres etnikai konfliktus elkerülése
érdekében, míg Oroszország jelezte: megvétózza az ENSZ Biztonsági Tanácsa
számára készített határozattervezetet a NATO-csapatok Koszovóba küldéséről.
1998. 06. 13. (II/24)
