hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Anarchia Csecsenföldön

1998. 08. 01.
"Állati módon, öt hónapig bilincsbe verve, a minimális élelmiszeradagon tartottak bennünket fogságban csecsen fegyveresek, akiknek az volt a céljuk, hogy mindenféle ellenállást elsorvasszanak bennünk" – mondta a kilenc hónapos csecsenföldi fogságból kiszabadult két magyar túsz, Dunajszky Gábor és Oláh István a Külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón.

"Egy alkalommal 48 órát töltöttünk egy koromsötét gödörben, ahol sem
felállni, sem leülni, sem lefeküdni nem lehetett"– mondta Oláh István. Az első
orvosi vizsgálatok nem mutattak ki súlyos betegséget a két magyarnál, bár sokat
veszítettek testsúlyukból a fogvatartás alatt.

Egyelőre nem tudni, hogy a magyar túszok milyen úton-módon kerültek haza – a
szabadulás körülményeiről továbbra is hírzárlat van érvényben. Annyi biztos
csupán, hogy a mentés nem a csecsen hatóságok akciója volt: Magomed Magomadov
főügyészhelyettes azt tartja elképzelhetőnek, hogy kifizették értük a kért
váltságdíjat, vagy önként elengedték őket, netán megszöktek. Lehel László, a
Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat (MÖSZ) lelkész-igazgatója júniusban azt
nyilatkozta: egyetlen kormány sem teheti meg, hogy váltságdíjat fizet
állampolgáraiért, ám a nem kormányzati szervek vagy magánszemélyek helyzete más.

Csecsenföldön évszázados hagyományai vannak az emberrablásnak: hol leszámolás, hol
anyagi érdek motiválja az elkövetőket. A csecsen–orosz háború óta megszaporodott
emberrablások túlnyomó többségét váltságdíj reményében követik el. A
beszámolók szerint a külföldiek esetében több millió dollárról szokott indulni az
alkudozás, s a végeredmény százezer dollár körül alakul. Mivel Oroszország és a
külföldi államok elvi álláspontja az, hogy nem fizetnek a túszokért, a végső
igazságot általában szemérmesen el szokták hallgatni. A legtöbb kiszabadult
külföldi azt állítja, hogy csecsen antiterrorista alakulatok mentették meg, vagy hogy
sikerült megszökniük a fogságból.

Időközben a csecsen közállapotok kezdenek egyre inkább anarchiára emlékeztetni.
Aszlan Maszhadov elnököt múlt héten Groznij központjában egy robbanóanyaggal
színültig megrakott autó felrobbantásával próbálták meggyilkolni. A csecsen elnök
meg nem nevezett országok titkosszolgálatait tette felelőssé a merénylet
megszervezéséért.

A Kommerszant Daily moszkvai napilapnak viszont az orosz belügyminisztérium egyik
ezredese úgy nyilatkozott, hogy a merénylet mögött a kaukázusi
"kábítószerbárók" állnak. Csecsenföld nagy része mákültetvényekkel van
tele, s minden befolyásos parancsnoknak megvan a maga területe.

A mákból előállított kábítószereket Oroszországban busás haszonnal terítik –
ehhez képest a túszejtések, a kőolaj-kereskedelem és a humanitárius segélyek csak
kopejkákat hoznak a konyhára. Magától értetődik, hogy a drogkereskedők minden
eszközzel tiltakoznak Maszhadov nemrégiben indított kábítószer-ellenes
intézkedései ellen – írta az orosz lap.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!