"Egy alkalommal 48 órát töltöttünk egy koromsötét gödörben, ahol sem
felállni, sem leülni, sem lefeküdni nem lehetett"– mondta Oláh István. Az első
orvosi vizsgálatok nem mutattak ki súlyos betegséget a két magyarnál, bár sokat
veszítettek testsúlyukból a fogvatartás alatt.
Egyelőre nem tudni, hogy a magyar túszok milyen úton-módon kerültek haza – a
szabadulás körülményeiről továbbra is hírzárlat van érvényben. Annyi biztos
csupán, hogy a mentés nem a csecsen hatóságok akciója volt: Magomed Magomadov
főügyészhelyettes azt tartja elképzelhetőnek, hogy kifizették értük a kért
váltságdíjat, vagy önként elengedték őket, netán megszöktek. Lehel László, a
Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat (MÖSZ) lelkész-igazgatója júniusban azt
nyilatkozta: egyetlen kormány sem teheti meg, hogy váltságdíjat fizet
állampolgáraiért, ám a nem kormányzati szervek vagy magánszemélyek helyzete más.
Csecsenföldön évszázados hagyományai vannak az emberrablásnak: hol leszámolás, hol
anyagi érdek motiválja az elkövetőket. A csecsen–orosz háború óta megszaporodott
emberrablások túlnyomó többségét váltságdíj reményében követik el. A
beszámolók szerint a külföldiek esetében több millió dollárról szokott indulni az
alkudozás, s a végeredmény százezer dollár körül alakul. Mivel Oroszország és a
külföldi államok elvi álláspontja az, hogy nem fizetnek a túszokért, a végső
igazságot általában szemérmesen el szokták hallgatni. A legtöbb kiszabadult
külföldi azt állítja, hogy csecsen antiterrorista alakulatok mentették meg, vagy hogy
sikerült megszökniük a fogságból.
Időközben a csecsen közállapotok kezdenek egyre inkább anarchiára emlékeztetni.
Aszlan Maszhadov elnököt múlt héten Groznij központjában egy robbanóanyaggal
színültig megrakott autó felrobbantásával próbálták meggyilkolni. A csecsen elnök
meg nem nevezett országok titkosszolgálatait tette felelőssé a merénylet
megszervezéséért.
A Kommerszant Daily moszkvai napilapnak viszont az orosz belügyminisztérium egyik
ezredese úgy nyilatkozott, hogy a merénylet mögött a kaukázusi
"kábítószerbárók" állnak. Csecsenföld nagy része mákültetvényekkel van
tele, s minden befolyásos parancsnoknak megvan a maga területe.
A mákból előállított kábítószereket Oroszországban busás haszonnal terítik –
ehhez képest a túszejtések, a kőolaj-kereskedelem és a humanitárius segélyek csak
kopejkákat hoznak a konyhára. Magától értetődik, hogy a drogkereskedők minden
eszközzel tiltakoznak Maszhadov nemrégiben indított kábítószer-ellenes
intézkedései ellen – írta az orosz lap.
1998. 08. 01. (II/31)
