Elmondása szerint 1997 októberében az elnök súlyos agyvelőgyulladás miatt
került kórházba, amely halálos kimenetel? is lehetett volna. Castro jelenleg is
szívbetegségben szenved – mondta a doktornő. A kubai sajtó, mint más hasonló
híreket, ezt is tagadta, és válaszában azt írta, hogy a már nem fiatal elnök
roppant jó egészségnek örvend.
A kubai elnök beszédében kifejtette, hogy országa kész együttműködni az Egyesült
Államokkal a terrorizmus és a kábítószer elleni harcban. A Kuba és az USA közötti
kapcsolat javulása szempontjából fontos eseménynek tekinthető az is, hogy két év
után újra megindultak a repülőgépjáratok a két ország között. Mint emlékezetes,
Bill Clinton 1996 februárjában megszüntetett minden járatot, miután a kubai légierő
vadászgépei lelőttek két amerikai repülőgépet. A karitatív szervezet pilótái
kétségbeesésükben a tengeren át menekülni próbáló kubai emigránsokat próbáltak
megmenteni, amikor Castro katonái tüzet nyitottak rájuk.
Szintén nagy változásnak számít az, hogy míg 1993-ban a kubai kormány hetente csak
kilencven emigráns látogatását engedélyezte, az idén – miután szabaddá vált a
dollár használata a szigeten – a hatóságok napi százra emelték a kiadható
vízumok számát. Ennek a szabálynak politikai, de elsősorban gazdasági okai vannak. A
látogatók által elköltött pénzösszegek és a családtagjaiknak küldött csomagok
enyhítik az utóbbi évtizedek legnagyobb gazdasági válságát a szigetországban.
Az elnök hosszasan sorolta vasárnapi beszédében a hatvanas évektől máig Kubában
elkövetett merényleteket, köztük azokat, amelyek ellene irányultak. Castro az
Egyesült Államokat vádolta a terrorista akciókért, miközben hangsúlyozta: Bill
Clinton urat ezekért nem terheli felelősség.
A kubai államfő részletesen foglalkozott a The New York Times cím? amerikai lap
minapi jelentésével, amely szerint egy miami székhely? kubai emigráns szervezet, a
Kubai– amerikai Nemzeti Alapítvány adott megbízást és pénzt a tavalyi évben két
kubai szállodában is elkövetett pokolgépes merényletre. Az államfő a merényletek
közül kiemelte a közismert, 1976-ban Barbados szigetén elkövetett
repülőgép-robbantást, melynek 73 áldozata volt, köztük kiváló kubai sportolók.
Castro a hét végén részt vesz majd azon a rendezvényen, amelyet az áldozatok
emlékére tartanak Barbadoson.