A csatlakozás kérdésében a lakosság véleménye megoszlik. A
közvélemény-kutatók felmérései alapján a szigetlakók 40 százaléka támogatja azt
az elképzelést, hogy 51. államként belépjenek az Egyesült Államokba.
Az uniópártiak elsősorban gazdasági és szociális stabilitást várnak ettől a
lépéstől. Hozzávetőleg ugyanennyien szeretnék a jelenlegi állapot fennmaradását.
Tagállamként főként a sziget kulturális örökségét őriznék meg, és
megbizonyosodnának arról, hogy a törvények ténylegesen Puerto Rico érdekeit
szolgálják-e. Kevesebb mint 5 százalékra tehető azoknak a száma, akik a sziget
függetlenségét remélik. Ők azt állítják, hogy Puerto Rico képes lenne a
gazdasági problémákkal egyedül megküzdeni.
Puerto Ricóban az 1898-as amerikai-spanyol háború következményeként szűnt meg a
spanyol uralom, s a sziget az Egyesült Államok fennhatósága alá került. 1952-ben az
USA tagállama lett.
A sziget azóta teljes belső autonómiát élvez, de a kül- és a hadügyek az amerikai
kormány irányítása alatt állnak. Puerto Rico lakói nem fizetnek adót az USA-nak,
és bár amerikai útlevéllel rendelkeznek, sem az elnöki, sem a parlamenti szavazáson
nem vehetnek részt. A túlnyomóan hispániai múltú szigetnek csupán egynegyede
beszél angolul. A megnövekedett népesség miatt a karibi sziget jelenleg
lakáshiánnyal küszködik, a munkanélküliség pedig 14 százalékos.
1993-ban Puerto Rico 2 százalék hiányában maradt "csak" tagállama az USA-nak.
Így a decemberi eredményt még nem lehet megjósolni. Az a kérdés is nyitott, hogy egy
népszavazás megoldaná-e a turista paradicsomnak számító sziget és Washington
konfliktusát.
1998. 08. 01. (II/31)
