hetilap

Ion Iliescu, az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) vezetője
hevesen bírálta Mihai Pacepa rehabilitálását, aki 1966 és 1978 között a
Ceausescu-rezsim hírhedt titkosrendőrségének, a Securitaténak volt a vezetője. Ő
maga az előző parlamenti ciklusban elutasította Pacepa kegyelmi kérvényét, mivel úgy
vélekedett, hogy a tábornok elsősorban Romániát, és nem Nicolae Ceausescut árulta
el. Pacepa a diktátor bizalmasaként és a kémelhárítás főnökeként 1978 júliusában
az NSZK-ba utazott, majd itt politikai menedékjogot kért az Egyesült Államoktól. Három
hétre rá otthon két ízben is halálra ítélték: egyrészt államtitkok idegen
hatalomnak történő átadásáért, másrészt hazaárulásért. Az utóbbi miatt a
kimondott ítélet mostanáig érvényben volt. Iliescu állítása szerint túlzás az,
hogy a volt kémfőnök a kommunista rendszer ellen harcolt, és – véleménye szerint
– disszidálásával "árulóvá vált, akiben senki sem bízhat meg". Hasonlóan
felháborodva fogadta a rehabilitálás hírét az államvédelmi bizottság elnöke, Radu
Timofte szenátor is, aki szerint, "ha az árulást rehabilitálni lehet, akkor Románia
egy méltóságtudat nélküli ország". Véleményük szerint Pacepát "erkölcsileg
soha nem lehet rehabilitálni", mert a Securitate volt főnökének magatartása nagyon
sokat ártott, és nem mentesülhet felelőssége alól, amiért az amerikai titkosszolgálatnak
elsőkézből juttatott el információkat a romániai diktatúráról.

Pacepa ügyvédei azt követően kérték az 1978-as per újratárgyalását, hogy idén
tavasszal a román könyvpiac slágere lett a Securitatéról készülő Pacepa-emlékiratok
első kötete. A halálos ítélet hatályon kívül helyezését megelőző napokban
jelent meg a tervezett trilógia második könyve. Az első könyv, amely Vörös
horizontok címmel került piacra, kíméletlenül leleplezi a Kárpátok Nimródjának,
Nicolae Ceausescunak és feleségének, Elena asszonynak a diktatúráját. (Magyarországon
a Pacepa-memoár már tíz évvel ezelőtt a szamizdat könyvpiac nagy slágere volt.) A könyv
címe Ceausescunak arra a tervére utal, amelynek keretén belül egy "újfajta román
kommunizmus" látszatát villantja fel a Nyugat előtt, amely szerint Románia "egy
latin sziget a szláv tengerben". A könyv tanúsága szerint a "Horizont" célja az
volt, hogy Románia nyugati megítélése jobb legyen, és ezáltal nemzetközi gazdasági
előnyökhöz juthasson a rendszer. Az alkalmazott módszer rendszerint az volt – állítja
Pacepa –, hogy megtévesztő üzeneteket küldtek elejtett célzásokkal a nyugati román
nagykövetségeken felfedezett, de helyükön hagyott mikrofonokba. A cél elérése érdekében
megnégyszerezték a külföldi román titkosügynökök számát, és nyílt, illetve álcázott
propagandával próbálták erősíteni a román befolyást az Egyesült Államoktól
kezdve a Közép-afrikai Köztársaságig.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek