A kínai álláspont szerint a látogatás azért "nem esedékes", mivel a
katolikus állam diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Tajvannal, ilyen viszonya azonban
nincsen Pekinggel – állította a Reuters hírügynökségnek a Hong Kong-i Joseph Zen püspök.
A Hong Kong-i kormány számára csak akkor kerülhet ismét napirendre a pápalátogatás,
ha a központi kormánnyal rendeződik a Vatikán viszonya. Peking döntése a Hong
Konggal kapcsolatos külpolitikai és védelmi kérdésekben a kínai erőfitogtatás
egyik újabb jele. Ez pedig az 1997-ig brit gyarmati fennhatóság alatt állt tartomány
életében alighanem egy következő állomást jelenthet. Hong Kongban egyes demokrácia
párti politikusok szerint az elutasítás egyértelm? eltolódás a brit uralom alatti
irányvonaltól. A két évvel ezelőtti brit-kínai megállapodás az átadott tartománynak
50 évig nagyfokú autonómiát szavatolt, s Pekingnek csak a kül- és védelempolitikai
kérdések feletti befolyást hagyta meg. E jogával a kínai vezetés egészen május
7-ig, a belgrádi kínai nagykövetség NATO-bombázásáig nem élt, ezután azonban az
amerikai vadászgépeket és anyahajókat kitiltotta Hong Kongból.
Peking kész fegyveres erőt is bevetni Tajpej ellen, ha Lí Teng-hui tajvani elnök továbbra
is ragaszkodik az önálló Tajvan állam deklarálásához – írta a The South China
Morning Post cím? Hong Kong-i lap. Kína "a megfelelő erő bemutatását" tervezi,
ami egy Tajpej által ellenőrzött sziget megszállását is jelenti. Ennek terveit a kínai
vezetők zárt ajtók mögött rendezett éves nyári ülésükön már elő is készítették
– véli a lap. A Tajpej és Peking közötti több éve tartó feszültség a múlt hónapban
éleződött ki, mikor Lí elnök bejelentésével Tajvan egy újabb lépést tett a függetlenség
felé vezető úton. Kína Tajvanra mint renegát tartományára tekint, amellyel ugyan már
az 1949-es kínai polgárháború óta nincs politikai egységben, annak formális
elszakadásra irányuló törekvéseit ugyanakkor minden eszközzel igyekszik megakadályozni.
1999. 08. 14. (III/32)
