Bill Clinton amerikai elnök az izmiti sátorvárosban, ahol a földrengés 9 ezer fedél
nélkül maradt károsultja kapott szállást. A csúcstalálkozón repedések keletkeztek
a Csecsenfölddel kapcsolatos orosz álláspontban is Fotó: MTI
Az EBESZ csúcstalálkozójának nyitó ülésén Borisz Jelcin orosz elnök heves
szavakkal bírálta azokat, akik kétségbe vonták legújabb csecsenföldi hadjáratának
jogosságát. Kijelentette, hogy a Nyugatnak nincs joga kritikát gyakorolni ebben a
kérdésben, és kifejezte Oroszország elkötelezettségét, hogy véget vessen a
terrorizmus rákfenéje terjedésének. A Bill Clinton amerikai elnökkel folytatott,
mintegy 45 perces megbeszélés eredménytelennek bizonyult. Clinton szavai szerint
személyes jó kapcsolata nem tartotta viszsza a két elnököt az egyet nem értéstől.
A európai szervezet követelései között szerepelt többek között a menekültek
ellátásával foglalkozó iroda létrehozása a Csecsenfölddel szomszédos
Ingusföldön, valamint az EBESZ-közvetítés elfogadása. Clinton felszólította
Oroszországot, hogy kezdjen politikai párbeszédet a csecsenekkel, és fogadja el a
feltételeket.
Jelcin elnök váratlan, a tervezettnél két órával korábbi távozását az orosz
szóvivő azzal magyarázta, hogy valószínűtlennek látszott az európai biztonsági
charta csütörtöki aláírása. Egy francia szóvivő szerint az orosz elnök azért
utazott haza, hogy a csecsenföldi ügyekkel foglalkozhasson.
A tárgyalások folytatására hátrahagyott Ivanov külügyminiszter végül megtette
azokat az engedményeket, amiket a Nyugat várt, és beleegyezett, hogy Oroszország
nemzetközi közvetítést vegyen igénybe a csecsen válság megoldására. Hosszas
tárgyalások után a külügyminiszterek egyetértésre jutottak a csúcstalálkozó
záródokumentumának a csecsen térségre vonatkozó végleges szövegét illetően.
Madeleine Albright amerikai külügyminiszter értékelése szerint a találkozó
eredménye, hogy Oroszország területi sérthetetlenségének elismerése mellett
elítélte a terrorizmust, de azt is egyértelművé tette, hogy az EBESZ normáit
tiszteletben kell tartani, és szükség van a humanitárius együttműködésre. A
találkozó azt is megerősítette, hogy politikai megoldásra van szükség
Csecsenföldön, aminek elérésében az EBESZ-nek is szerep jut.
Az isztambuli csúcs közel-keleti vonatkozásairól jeruzsálemi tudósítónk
írása: Fájdalmas kompromisszumok
1999. 11. 20. (III/46)
