Egyiptom mindeddig ellene állt annak az amerikai nyomásnak, hogy Törökországhoz
hasonlóan katonai együttműködésre lépjen Izraellel. Mindaddig regionális
együttműködésről sem akar tárgyalni Izraellel, amíg az nem köt békét Szíriával
és Libanonnal.
A kairói vezetés nehezményezi továbbá, hogy az Egyesült Államok nem kozultál vele
Afrika politikájáról. Elemzők szerint, mindennek az áll a hátterében, hogy Egyiptom
hosszú távon az arab világ élére szeretne kerülni.
A Camp David-egyezménynek köszönhetően az ország az elmúlt húsz évben mintegy
kétmilliárd dollár értékben kapott katonai segélyt az USA-tól, nem beszélve a
hatalmas öszszeg? adósságok eltörléséről, és visszakapta a Sínai-félszigetet
is.
A Camp David-egyezménytől való egyiptomi távolodással egyidőben azonban a
Közel-Keleten két hatalmi blokk látszik kialakulni az olajban gazdag Arab-félsziget
körül.
Az egyik oldalon a Nyugat párti Izrael–Törökország–India tengely, a másik oldalon
pedig Egyiptom–Szíria–Irán, amelyhez Irán legszívesebben Irakot is hozzátenné,
de Szaddám Huszein személye ezt jelenleg lehetetlenné teszi. A két hatalmi blokk
középpontjában találjuk az Arab-félsziget olajban gazdag monarchiáit.
Pillanatnyilag stabilnak látszik a helyzet. A rendkívül gazdag, kevés lakosú,
öbölbeli arab monarchiák belátják
– bár ezt nyilvánosan nem fejezhetik ki –, hogy az Egyesült Államok által
támogatott Izrael–Törökország–India blokk jelenti számukra a legjobb védelmet a
népes, de nagyon szegény és erős fundamentalista befolyással rendelkező arab
szomszédaikkal szemben.
A Nyugat-ellenes blokk számára a cél Izrael gyengítése addig a pontig, hogy a
csatatéren is legyőzhetővé váljon. Ezért tart ki Szíria a végsőkig a
Golán-fennsíkért, miközben görcsösen ragaszkodik Libanonhoz. Ez az az ok, amiért
Egyiptom és Szíria támogatja a palesztinok Ciszjordániával kapcsolatos
követeléseit.
Matan Vilnai nyugalmazott izraeli vezérőrnagy, Izrael tudományos minisztere a Camp
David-egyezmény ellenére Egyiptomot továbbra is katonai fenyegetésnek tartja. Izrael
érzi a fenyegetést, ha a Nyugat nem is.
Jeruzsálemi tudósításunk: Új telepesnemzedék
1999. 11. 13. (III/45)
