Madeleine Albright Havel cseh elnökkel. Hazavárják Fotó: MTI
Albright, aki Marie Korbelova néven Prágában született, családjával kétszer is
menekülni kényszerült szülőföldjéről: első alkalommal a német megszállók elől
Londonba, a háborút követően pedig a formálódó kommunista rezsim elől Denverbe. A
külügyminiszter asszony – írja a Time magazin – mindaddig nem fogja nyilvánosságra
hozni a szándékait, amíg le nem jár a Clinton vezette kabinet mandátuma. Noha az
Egyesült Államok alkotmánya tiltja, hogy külföldön született állampolgár az Államok
elnöke lehessen, semmilyen törvényi tiltás nincs arra vonatkozóan, hogy amerikai bevándorlók
egy másik országban politikai tisztséget vállalhassanak – elég Golda Meir egykori
izraeli kormányfőre, vagy akár az 1992-es jugoszláviai választásokat Milosevics
ellenében elveszítő Milan Panicra gondolni. Valdas Admakus litván köztársasági elnök
is korábban amerikai kormányhivatalnok volt.
Albright legfőbb támogatója maga Vaclav Havel, a jelenlegi elnök, aki, mint kiderült,
másfél évvel ezelőtti washing-
toni útján már elmondta a mandátumának akkor még felénél sem járó miniszter
asszonynak, hogy szeretné, ha ő váltaná fel a tisztségében. Az ötlettel persze nem
mindenki elégedett. Cseh felmérések szerint a gúnyosan "Madeleine háborújának"
is nevezett koszovói konfliktust a csehek 75 százaléka ellenezte, és Havel fogyatkozó
politikai bázisa sem jelenthet széles kör? támogatást. A köztársasági elnököt
Csehországban is az országgyűlés választja meg, és Vaclav Klausnak vagy a szociáldemokrata
Milos Zemannak már vannak saját jelöltjeik a 2002-ben megüresedő székre. Ahogy pedig
egyes nyilatkozatokból kiderül, Prágában többen nem örülnének egy olyan elnöknek,
aki nemcsak hogy "külföldi", de még ráadásul nő is.
2000. 03. 04. (IV/10)
