Egy a rendőrök felmentése ellen tiltakozó New Yorkban. Zéró tolerancia
Fotó: Reuters
A másik három is szinte vezényszóra ugyanúgy cselekedett. Az önműködő
fegyverekből kirepültek a lövedékek, pontosan 41, és azokból 19 eltalálta az
áldozatot, aki a helyszínen szörnyethalt. Nem vitás egy percig sem: tragédia
történt, hiszen az áldozatnál nem volt fegyver. A kérdés csupán az: ki a hibás? A
dolog megítélését nehezíti, hogy az áldozat, Amadou Diallo fekete volt, a nyomozók
pedig fehérek.
A feketék polgárjogi vezetői azonnal tüntetésekre szólították fel New York fekete
lakosságát. A polgármesteri hivatal és a rendőrfőkapitányság ellen folyó
tüntetéseken a rendőröket fajgyűlölettel vádolták, gyilkosoknak nevezték, és
lemondásra szólították fel a polgármestert, illetve a rendőrfőkapitányt. A
hatóságok természetesen megindították a vizsgálatot az ügyben, és végül úgy
határoztak, hogy vádat emelnek a négy rendőr ellen, ha nem is szándékos, de
gondatlanságból elkövetett emberölés miatt. A tiltakozások azonban olyan méreteket
öltöttek, hogy a bíróság úgy határozott: mivel New York város Bronx kerületében
nem lehetne kiválasztani egy olyan 12 tagú esküdtszéket, amely tárgyilagosan tudna
hozzáállni a kérdéshez, a bűnügyi eljárást átteszik New York állam
székhelyére, Albany-ba. A kiválasztott esküdtszék tagjai közül nyolc fehér volt,
négy fekete, beleértve a csoport vezetőjét.
A tárgyalás négy hétig tartott. Az Egyesült Államok Alkotmánya kimondja, hogy a
vádlottat mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg be nem bizonyítják
bűnösségét. Ennek értelmében a védőügyvédnek nem kell bizonyítania védence
ártatlanságát, elegendő, ha megcáfolja, illetve kétessé teszi a vádat. Az
ügyésznek ezzel szemben, amint azt a törvény kimondja, "a kétely legcsekélyebb
árnyéka nélkül" ki kell mutatnia, hogy a gyanúsított elkövette, amivel
vádolják. A jelek szerint a vád képviselője nem tudott elég meggyőző
bizonyítékot felhozni, amely elmarasztalta volna a gyanúsítottakat. Háromnapos
vajúdás után végül az esküdtek úgy határoztak, hogy felmentik a négy rendőrt.
Egyikük, Lavette Freeman, aki maga is fekete, kifejtette, hogy a vád semmiféle alapot
nem adott neki arra, hogy bűnösnek találja a vádlottakat: "Ez bánt engem, de az
egész visszavezethető a körzeti ügyészi hivatalhoz. Ők nem adtak nekem semmit.
Egyszerűen semmit" – mondta a tárgyalás után. New York Bronx kerületének
ügyésze, aki a vizsgálatokat folytatta, súlyos bírálatokat kapott, amiért nem volt
képes elég elmarasztaló bizonyítékot előterjeszteni. Az esküdtszék döntését
követően Giuliani polgármester legmélyebb rokonszenvét fejezte ki az áldozat
családjának, ugyanakkor leszögezte, hogy a felmentett rendőrök is rettenetes
kálvárián mentek keresztül.
Az esküdtszék pénteki határozatát természetesen újabb tüntetések követték
szombaton, majd vasárnap, de a rendőrségi jelenlétnek köszönhetően komolyabb
kihágásra, erőszakra nem került sor. A feketék tömege azonban továbbra is
gyilkosnak tartja a négy rendőrt. Charles Rangel, Harlem képviselője faji
előítéletekkel vádolta őket, és így nyilatkozott: "Önök is tudják, én is
tudom, hogy ha Amadou fehér lett volna, egy fehér környéken, nem lőtték volna le."
Hillary Rodham Clinton előbb gyilkosságnak minősítette a négy rendőr tettét,
később bocsánatot kért tévedéséért, és arra buzdította az embereket,
"tanúsítsanak több megértést a szédületes kockázat iránt, amivel a rendőrök
szembenéznek". Majd arra intette mind a polgárokat, mind a rendőröket, "adjanak
egymásnak nagyobb tiszteletet". Az elnök felesége ezzel igyekezett elsimítani a
további ellentéteket. Giuliani polgármester, akit igen sok támadás ért, különösen
a fekete vallási és polgárjogi vezetők részéről, hangsúlyozta: "A kirohanások
gyűlölködőek voltak, a megosztást szolgálták, és feltétlenül politikai jelleget
viseltek egy számukra ellenlábas jelölttel szemben."
2000. 03. 04. (IV/10)
